A MAGYAR ÖKÖLVIVÓ SZAKSZÖVETSÉG

ALAPSZABÁLYA
1. §
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A Szakszövetség a Magyar Köztársaságban működő, az ökölvívás sportágban sporttevékenységet folytató jogi személyek, pártoló tagok, tiszteletbeli tagok tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő az ökölvívás sportágat irányító, önkormányzati elven alapuló kiemelkedően közhasznú szervezetként tevékenykedő országos sportági szakszövetség, amely működését a sportról szóló 2004. I. Törvény alapján fejti ki.
2. A Szakszövetség kiemelkedően közhasznú szervezet, amely önálló jogi személy
3. A Szakszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.
4. A Szakszövetség a közhasznú tevékenysége során a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján állam által ellátandó közfeladatok megvalósításáról gondoskodik. A Khtv. 26. § c. pontjának megfelelően a sporttevékenység támogatása, gyermek‐ és ifjúsági sport támogatása, az egészséges életmód feltételei megtermésének segítése, szabadidősport feltételei megtermésének segítése, sportrendezvények lebonyolításában közreműködés, sportszakember képzés támogatása.
5. A Szakszövetség tevékenysége a Kszt. 26. §. c/14. pontja alapján kiemelkedően közhasznú tevékenységnek minősül.
2. §
1. A Szakszövetség neve: Magyar Ökölvívó Szakszövetség
Rövidített neve: MÖSZ
2. A Szakszövetség székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1‐3.
Működési területe: Magyarország
3. A Szakszövetség jelvénye: Kör alakú, fehér alapon aranyszínű szegéllyel, benne aranyszínű babérkoszorúban pajzs alakú felülről távolodva vízszintesen azonos méretben tagozódva, piros fehér zöld sávok. A pajzsban egy stilizált ökölvívó kesztyű, színe fekete ‐ fehér, melynek csuklót takaró részén szintén vízszintes irányban felülről lefelé tagozódva azonos méretben piros, fehér, zöld sávok találhatók. A babérkoszorú alatt az alapítás éve 1925., majd alatta a jelvény kör alakját követve Magyar Ökölvívó Szakszövetség felirat található.
4. A Szakszövetség pecsétje: A Szakszövetség hivatalos pecsétje körpecsét, "MAGYAR ÖKÖLVIVÓ SZAKSZÖVETSÉG" körfelirattal, középen stilizált ökölvívó kesztyűvel, alatta a Szakszövetség alapításának évével /1925/.
5. A Szakszövetség zászlója: Álló téglalap alakú, fehér alapon, benne középen aranyszínű babérkoszorúban stilizált ökölvívó kesztyű, melynek színe fekete ‐ fehér, és melynek csuklót takaró részén vízszintes irányban felülről lefelé tagozódva, azonos méretben piros, fehér, zöld sávok találhatók. A babérkoszorú felett vízszintes irányban piros színnel Magyar Ökölvívó Szakszövetség felirat, míg a babérkoszorú alatt 1
zöld színnel Hungarian Boxing Association angol nyelvű felirat található. A zászló alja aranyszínű rojtokkal díszített.
6. A Szakszövetség alapításának éve: 1925.
3. §.
1. A Szakszövetség tagja a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetségnek /AIBA/, az Európai Ökölvívó Konföderáció /EUBC/ ”Európai Uniós Országok Ökölvívó Szövetsége,” továbbiakban EU ABA és a Magyar Olimpiai Bizottságnak /MOB/, továbbá a Nemzeti Sportszövetségnek. E sportszervezetek alapszabályát, továbbá egyéb szabályait és határozatait elfogadja, magára nézve kötelezően betartja, illetve tagjaival betartatja.
2. A Szakszövetség működése felett a 2004. I. törvény 27. § /1/ bekezdése alapján az Ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.
II.
A SZAKSZÖVETSÉG CÉLJA
4.§.
1. A Szakszövetség szervezi, irányítja és ellenőrzi az ökölvívásban folyó tevékenységet, részt vesz a sportról szóló 2004. évi I. sz. törvényben meghatározott állami feladatok megvalósításában, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit.
2. A Szakszövetség ápolja és fejleszti kapcsolatait az AIBA‐val, az EABA‐val, és e nemzetközi szervezetek által elismert tagjaival. Együttműködik továbbá az Nemzeti Sporthivatallal, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Nemzeti Sportszövetséggel és más sportszervekkel, szervezetekkel és intézményekkel.
3. A Szakszövetség céljai közé tartozik az ökölvívás sportág, mint közhasznú tevékenység, népszerűsítése, fejlesztése, hagyományainak ápolása.
4. A Szakszövetség a közhasznú sporttevékenységek körébe nyújtott szolgáltatásait a Szakszövetség tagságán kívül más személyek is igénybe vehetik A Khtv. 26. § c. pontjának megfelelően.
III.
A SZAKSZÖVETSÉG FELADATAI
5. §.
1. A Szakszövetség kizárólagos feladatai:
a./ A Szervezeti és Működési szabályzat, a Versenyszabályzat, a Nyilvántartási –Igazolási és Átigazolási Szabályzat, a Sportfegyelmi szabályzat, a Gazdálkodási‐ Pénzügyi és Munkaügyi Szabályzat, továbbá a Vagyon és a vagyoni értékű jogok hasznosításáról szóló szabályzatok megállapítása.
2
b./ Meghatározni a hazai‐ és a nemzetközi versenynaptárt.
c./ Kialakítani a versenyrendszert és annak alapján szervezni a Magyar Bajnokságokat és egyéb versenyeket.
d./ Működtetni a nemzeti válogatott keretet, elősegíteni a sportághoz tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken.
e. Képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezeteiben / elsősorban az AIBA, EU ABA, az EUBC VB‐ben és bizottságaiban /.
f./ Megadni vagy megtagadni a nemzetközi szövetség /AIBA, EABA, /illetve a külföldi szövetségek által megkívánt hozzájárulást /rajtengedélyt / magyar ökölvívók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi ökölvívók magyarországi versenyzéséhez.
g./ Az általa szervezett, illetőleg rendezett sporteseményekkel /pl. Magyar Bajnokságok, válogatott mérkőzések, stb./ kapcsolatos reklám és propaganda tevékenység megszervezése és ellátása, és az ebből eredő vagyoni értékű jogok hasznosítása, kapcsolattartás a médiával és a szerződések megkötése.
h./ Meghatározni a sportág stratégiai, fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlás nevelés fejlesztését is) és gondoskodni ezek megvalósításáról.
i./ Az SZMSZ‐ben meghatározza a sportágban tevékenykedő szakemberek képesítési előírását.
j./ Sportrendezvények szervezéséhez a kötelező feltételek meghatározása.
2. A sportág nemzetközi szervezeteivel összhangban a szakszövetség társadalmi aktivisták révén is végzi cél szerinti feladatait, melynek érdekében munkabizottsági üléseket, egyeztető megbeszéléseket, előírás szerinti közgyűléseket, nemzetközi és hazai konferenciákat, továbbképzéseket rendez.
Az ezeken a szakmai fórumokon résztvevők részére biztosított szolgáltatások alapvetően kapcsolódnak a cél szerinti tevékenység teljesüléséhez elengedhetetlen kellékei a sportág érdekeit és jövőjét biztosító hazai és nemzetközi rendezvényeknek.
3. A Szakszövetség feladatai:
a./ A fejlesztési célkitűzések meghatározása és gondoskodás azok megvalósításáról.
b./ A sportág utánpótlás rendszerének kialakítása és működtetése.
c./ Az /1/ bekezdésben meg nem határozott szabályzatok ‐ minősítési, technikai minimum vizsgáztatási, ranglista készítés, kiadmányozási, iktatási stb. megalkotása.
e./ Gondoskodás versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítésükről.
f./ A fegyelmi szabályzatban meghatározott sportfegyelmi jogkör gyakorlása.
g./ Fellépés a sportmozgalomra ható káros jelenségek ‐ elsősorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek és készítmények / dopping / és módszerek alkalmazása ellen.
h./ Meghatározza a versenyszabályokon túl az ökölvívó versenyek megrendezésének sportszakmai, egészségvédelmi és egyéb feltételeit.
i./ Engedélyezi tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár alapján ‐ külön kérelem esetén ezen kívüli ‐ hazai vagy nemzetközi sportesemény megrendezését, illetőleg az azokon való részvételt.
j./ Versenyeket, mérkőzéseket és sportrendezvényeket szervez, illetve tagjai számára ilyen sportesemények szervezését engedélyezi.
k./ A közvélemény tájékoztatása a sportág jelentősebb eseményeiről.
l./ Közreműködik az ökölvívó edzők képzésében és továbbképzésében
m./ Megfelelő feltételek fennállása esetén megköti a Nemzeti Sporthivatal Elnökével a támogatási szerződéseket.
n./ Képviseli az ökölvívó sportág érdekeit az állami szervek, és a helyi önkormányzatok, Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a sportközalapítványok, más sport‐és szakszövetségek illetve a különböző társadalmi szervezetek felé.
o./ A szakszövetség egészére kiterjedően szponzorálási, és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében.
3
p./ Az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagjai közötti viták rendezésében, továbbá elősegíti az ökölvívó sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését
IV.
A SZAKSZÖVETSÉG TAGSÁGA
6. §.
1.) A Szakszövetség tagjai: a./ sportszervezetek b./ tiszteletbeli‐, illetve pártoló tagok, 2.) 2004.. I. Stv. 20. § / 2 / bekezdés szerint A szakszövetségnek csak a sportági versenyrendszerben résztvevő sportszervezet lehet tagja.
A szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező a szakszövetség alapszabályát elfogadja és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.
3.) A Szakszövetségbe történő be és kilépés önkéntes.
Az 1/a, pontban meghatározott jogi személy felvételi kérelméhez csatolni kell:
a./ ‐ jogi személy bejegyzését igazoló illetékes bírósági végzésének fénymásolatát,
‐ a Sportegyesület alapszabályát,
‐ a hivatalos képviselő nevét, lakcímét és aláírását,
‐ nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy felvétele esetén magára nézve kötelezően elfogadja és betartja, illetve betartatja a Szakszövetség alapszabályát, versenyszabályait, egyéb rendelkezéseit és utasításait,
‐ a tagdíjbefizetés igazolásának fénymásolatát,
4.) A Szakszövetségi tagság felvétellel keletkezik és a sportszervezet megszűnésével, kilépéssel, amelyet az elnökséghez írásban kell bejelenteni, a törvényi feltételek megszűnése esetén – a tagdíjfizetési, illetve hozzájárulási kötelezettség írásbeli felszólítás ellenére 6 hónapnál hosszabb időtartamú elmulasztásával. Kizárással szűnik meg a tagsági viszonya annak a tagnak, aki tevékenységével vagy magatartásával a Szövetség céljainak végrehajtását veszélyezteti. Kizárásra a szakszövetség Elnöksége a szakszövetségi I. fokú fegyelmi eljárások lefolytatására Sportfegyelmi Bizottságot választ.
A II. fokú sportfegyelmi eljárás lefolytatására az Elnökség Fellebbviteli Bizottságot választ saját tagjai közül.
Az Elnökség a Sportfegyelmi és a Fellebbviteli Bizottságok létszámát oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa zavartalan tevékenységüket.
A Sportfegyelmi eljárásról szóló 32/2001. Kormányrendelet szabályai az irányadók.
Törléssel szűnik meg a sportszervezet tagsága, ha a 3. bekezdésben írt feltételeknek a működésük során már nem felelnek meg. Az Elnökség az Elnök javaslatára kéri a közgyűléstől a törlést.
5.) Tagfelvétel kérdésében a Szakszövetség főtitkára határoz. A tagfelvételi kérelem nem tagadható meg, ha a tag a Sporttörvény előírásainak megfelel Szakszövetség alapszabályát, versenyszabályait magára nézve kötelezően elfogadja. A tagfelvételt esetleg megtagadó főtitkári határozat ellen a Szakszövetség 4
Elnökségéhez, majd a közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést a benyújtás utáni legközelebbi elnökségi ülésen, illetve a közgyűlésen kell elbírálni.
6.) A Szakszövetség tagjairól a Szakszövetség titkársága nyilvántartást vezet.
7.) A Szakszövetség tagjai a közgyűlés által megállapított tagdíjat kötelesek évente legkésőbb március 01‐ig befizetni. A tagfelvételüket kérők a felvételi kérelemmel együtt kötelesek a tagdíjat befizetni.
Az év második felében felvételüket kérők a tagdíj 5o %‐t kötelesek befizetni.
A SZAKSZÖVETSÉG TÁMOGATÓI
7. §.
A Szakszövetség támogatója lehet az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, aki / amely / a Szakszövetség célkitűzéseivel egyetért és azok megvalósítását erkölcsileg és anyagilag támogatja.
V.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
8. §.
1. A Szakszövetség tagjának jogai:
a./ részt vehet a közgyűlés határozatainak meghozatalában,
b./ közvetlenül vagy képviselője útján választhat és választható a Szakszövetség szerveibe,
c./ részt vehet a Szakszövetség tevékenységében és rendezvényein,
d./ észrevételeket és javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szakszövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban,
e./ ajánlásokat tehet a Szakszövetséget, a Szakszövetség szerveit és a sportágat érintő kérdések
megtárgyalására,
f./ igénybe veheti a Szakszövetség szolgáltatásait,
2. A Szakszövetség tagjának kötelezettségei:
a./ a Szakszövetség alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Szakszövetség szervei által hozott határozatoknak a megtartása,
b./ A Szakszövetség által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,
c./ a sportág népszerűsítése, fejlődésének és eredményességének elősegítése,
d./ a tagdíj határidőre történő megfizetése.
e./ Tényleges résztétel a sportág versenyrendszerében.
A PÁRTOLÓTAGOK ÉS A TÁMOGATÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
9. §.
1. a Szakszövetség pártoló tagjainak és támogatóinak jogai: 5
a./ javaslatokat tehet a Szakszövetség működésével, valamint a sportággal kapcsolatban,
b./ javaslatokat tehet a Szakszövetséget, a Szakszövetség szerveit, valamint a sportágat érintő kérdések megtárgyalására,
c./ felvilágosítást kérhet a sportágát érintő bármilyen kérdésben
d./ meghatározott kedvezményekkel részt vehet a Szakszövetség rendezvényein,
2. A Szakszövetség pártoló tagjainak és támogatóinak kötelezettségei:
a./ szövetség alapszabályának, egyéb szabályzatainak betartása,
b./ a sportág népszerűsítése,
c./ a vállalt hozzájárulás megfizetése
A TISZTELETBELI ELNÖK ÉS TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
10. §.
A közgyűlés tiszteletbeli elnöknek, az Elnökség tiszteletbeli tagnak választhatja azokat a személyeket, akik kimagasló tevékenységükkel dicsőséget, megbecsülést szereztek a magyar ökölvívásnak.
1. A tiszteletbeli elnök és tag jogai:
a./ tanácskozási joggal részt vehet a Szakszövetség közgyűlésén,
b./ javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban,
c./ javaslatokat tehet a Szakszövetséget, a Szakszövetség szerveit, valamint az ökölvívást érintő kérdések megtárgyalására.
2. A tiszteletbeli elnök és tag kötelezettségei:
a./ a Szakszövetség alapszabályának, szabályzatának, valamint a Szakszövetség határozatainak a megtartása,
b./ a sportág népszerűsítése,
VI.
A SZAKSZÖVETSÉG SZERVEZETE
11. §.
1. A Szakszövetség szervei:
A Szakszövetség döntéshozó, ügyintéző, véleményező, javaslattevő szervei.
a./ A Szakszövetség rendes közgyűlése,
b./ A Szakszövetség rendkívüli közgyűlése,
c./ A Szakszövetség elnöksége
d./ Az Ellenőrző Testület
e./ A Sportfegyelmi Bizottságok
6
f./ A Szakszövetség Bizottságai
g./ A Szakszövetség tisztségviselői
A Szakszövetség szervezeti egységei
a./ A Szakszövetség regionális szövetségei
b./ A Szakszövetség titkársága
c./ Hivatásos tagozat
VII.
A SZAKSZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE
12. §.
1. A Szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.
2. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente kell összehívni.
3. A Szakszövetség ügyintéző és képviseleti szervét /a továbbiakban: Elnökség / öt /5/ évre kell megválasztani.
4. A Szakszövetség közgyűlése nyilvános.
A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA
13. §.
1. A Szakszövetség rendes évi közgyűlését a következő év első negyedév végéig köteles megtartani.
2. A közgyűlés időpontját a Szakszövetség Elnökségének legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania, és ennek helyéről, időpontjáról a tagokat írásban értesíteni kell. A közgyűlés tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a tagokat legalább 15 / tizenöt / nappal, a napirendhez tartozó anyagok egyidejű megküldésével írásban értesíteni kell.
A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a közgyűlés helyéről és időpontjáról sajtó útján, vagy más megfelelő módon kell tájékoztatni.
A közgyűlés tagjai
14. §.
I. Szavazati joggal:
1. Szavazati joggal a szakszövetségnél bejegyzett és nyilvántartott minden olyan sportszervezet egy – egy képviselője, aki a közgyűlést megelőző évben versenyzőt indítottak a sportág versenyrendszerében, továbbá nincs tagdíjhátralékuk.
II. Tanácskozási joggal: 1. A Magyar Olimpiai Bizottság és a Nemzeti Sporthivatal képviselői. 7
2. A Nemzeti Sportszövetség képviselője.
3. A Szakszövetség Ellenőrző Testületének elnöke és tagjai, a Hivatásos tagozat vezetője.
4. A regionális szövetségek elnökei vagy /fő/titkárai.
5. A Szakszövetség titkárságának vezető munkatársai.
6. A Szakszövetség tiszteletbeli elnöke és tagjai, továbbá az elnökség által meghívott személyek.
A közgyűlés határozatképessége.
15. §.
1. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele ( 50 % + 1 fő ) jelen van.
2. Amennyiben a közgyűlés az eredeti időponttól számított egy órán belül nem válik határozatképessé, ezen várakozást követően megtartható az eredeti napirendi pontokkal, ha az a közgyűlés meghívójában szerepel. Ekkor a megjelent szavazásra jogosultak számától függetlenül a közgyűlés határozatképes.
Amennyiben ez a szöveg a közgyűlés meghívójában nem szerepel, úgy 30 napon belül kell megtartani az eredeti napirendi pontokkal a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A meghívóban közölni kell a megismételt közgyűlés pontos időpontját és helyszínét.
A közgyűlés napirendje
16. §.
1. A közgyűlés napirendjét a Szakszövetség Elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé.
2. A Szakszövetség rendes közgyűlésének az alábbi napirendeket tartalmaznia kell:
a./ a Szakszövetség tevékenységéről szóló beszámoló megvitatása,
b./ a Ellenőrző Testület beszámolójának megtárgyalása,
c./ az éves pénzügyi beszámoló és mérleg, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása,
d./ a Szakszövetség tagjai, vagy az Elnökség által felterjesztett
javaslatok elbírálása.
e,/ a könyvvizsgáló jelentésének elfogadása,
f,/ a következő évi szakmai‐és pénzügyi terv elfogadása,
3. A /2/ bekezdés d./ pontjában említett javaslatokat, vagy Sporttörvény 6. § /6/ bekezdésében foglalt fellebbezéseket csak abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a közgyűlés előtt legalább 4 /négy/ héttel benyújtották az Elnökséghez. Az e határidő után vagy esetleg a közgyűlésen beterjesztett javaslatok, fellebbezések csak abban az esetben tárgyalhatók, ha azt a közgyűlés kétharmados többsége nyílt szavazással támogatja.
8
A közgyűlés hatásköre
17. §.
1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a./ az alapszabály elfogadása és módosítása,
b./ az Elnökség szakmai beszámolójának elfogadása, és a következő évi szakmai terv megszavazása,
c./ a Ellenőrző Testület beszámolójának elfogadása. Az Ellenőrző Testület írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés a számviteli törvény szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet,
d./ a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti szakszövetség éves beszámolójának, a következő évi pénzügyi tervének, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása, és az éves költségvetés megállapítása.
e./ az Elnök, az alelnökök, elnökségi tagok, a Ellenőrző Testület elnökének és tagjainak 5 évi időtartamra történő megválasztása, felmentése, vagy visszahívása, továbbá a tiszteletbeli elnök megválasztása.
f./ nemzetközi szervezetbe való be‐, vagy kilépés eldöntése,
g./ a tagfelvétel, valamint a kizárás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati ( fellebbezés ) kérelem elbírálása,
h./ a Szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása.
A közgyűlés akkor mondhatja ki a Szakszóvétség feloszlását, ha a szakszövetség képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásainak kiegyenlítésére
i./ a tagdíj összegének megállapítása,
j./ a Szakszövetség más szakszövetséggel való egyesülésének elhatározása,
k./ mindazon kérdések elbírálása, amelyeket a jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, illetőleg, amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe von.
A közgyűlés határozathozatala
18. §.
1. A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A szavazás joga más személynek nem adható át.
2. A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a 17. § 1. bekezdés e./ alpontjában meghatározott tisztségviselők megválasztásakor, illetve minden más kérdésben, ha szavazásra jogosultak legalább egyharmad része indítványozza, valamint abban az esetben, ha az elnök, alelnökök, valamint elnökségi tagokra, az Ellenőrző Testület elnökére és tagjaira az alapszabályban rögzített létszámnál több jelölés érkezik.
3. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két, a közgyűlés elején megválasztott küldött hitelesíti.
A tisztségviselők megválasztása
19.§.
1. A Szakszövetség Elnöksége a vezetőségválasztó közgyűlés előtt legalább egy hónappal Jelölő Bizottságot küld ki. A Jelölő Bizottságnak a 17. § /1/bekezdés e./ alpontjában meghatározott tisztségviselőkre 9
vonatkozó javaslatát a Bizottság elnöke terjeszti a közgyűlés elé. A jelöltek előterjesztésének feltétele minimum 5 sportszervezet támogató javaslata.
2. A jelölőlistára az a személy kerülhet fel, akit a szavazásra jogosult jelenlévő küldöttek több mint a fele ( 50 % + 1 fő ) kézfelnyújtással /nyílt szavazással / támogat.
3. A Jelölő Bizottság javaslatai után bármelyik szavazati joggal rendelkező személy tehet személyi javaslatot bármely tisztségre. Szükséges azonban hogy elnöki, alelnöki vagy elnökségi tagsági tisztségre javasolt személy a közgyűlésen jelen legyen, és jelölésével egyetértsen. A közgyűlésen javasolt személy akkor kerülhet fel a jelölőlistára, ha a szavazásra jogosult küldöttek legalább kétharmada nyílt szavazással támogatja.
4. A jelölőlista lezárása után a Szavazatszedő Bizottság elnöke elkészítteti a szavazólapot, / lapokat / és kihirdeti a szavazás módját:
A választás tisztségenként külön‐ külön történik úgy, hogy először a Szakszövetség elnökét, alelnökeit, majd az elnökség tagjait, ezt követően pedig az Ellenőrző Testület elnökét majd tagjait kell megválasztani.
Amennyiben a Szakszövetség elnökeként az Ellenőrző Testület elnökeként csak egy‐egy személy, továbbá a Szakszövetség alelnökökké vagy elnökségi taggá, az Ellenőrző Testületi tagként csak az alapszabályban meghatározott létszámú személyek kerülnek fel a jelölőlistára ‐ a jelölési eljárás során ‐, akkor titkos szavazást nem kell tartani, egyben a jelölőlistára felkerült személyeket tisztségükben megválasztottnak kell nyilvánítani.
5. Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki az érvényes szavazatok több mint felét (50 % + 1 fő) megkapta. Ha a Szakszövetség elnöke, alelnökei és az elnökség tagjai, az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai tisztségére, külön‐külön több jelölt neve kerül fel a jelölőlistára, és az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, akkor újabb választási fordulót kell tartani, melyben a kettő legtöbb szavazatot kapott jelölt között lehet választani. Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni.
Az elnök az alelnökök az elnökség tagjai, továbbá az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai újraválaszthatók.
6. Az elnökségi tagnak megválasztható olyan személy is, aki nem tagja valamelyik sportegyesületnek.
A Szakszövetség rendkívüli közgyűlése
20. §.
1. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:
a./ a Szakszövetség Elnökségének többségi határozata alapján,
b./ a Szakszövetség tagjai egyharmadának kérésére az ok és a cél megnevezésével,
c./ a törvényességi felügyeletet gyakorló Ügyészség keresetére a bíróság elrendeli,
d./ ha a Szakszövetség Elnöke vagy az Ellenőrző Testület Elnöke lemond, illetve tevékenységét hosszabb ideig nem tudja gyakorolni,
e./ ha a Szakszövetség Elnökségi tagjainak több mint 50 %‐a lemond, vagy az Elnökség, az Ellenőrző Testület működése bármilyen ok miatt lehetetlenné válik.
2. A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmények bekövetkezésétől számított 15‐30 napon belül össze kell hívni. 10
3. A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a Szakszövetség rendes közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadók.
VIII.
A SZAKSZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE
21. §
Az Elnökség hatásköre:
1. A Szakszövetség tevékenységét két vezetőség‐ és tisztségviselő‐választó közgyűlés közötti időszakban a Szakszövetség Elnöksége irányítja. Az Elnökség a Szakszövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, vagy a Szakszövetség más szervének hatáskörébe utalt.
2 Az Elnökség feladatai:
a./ a Szakszövetség rendes és rendkívüli közgyűlésének összehívása,
b./ a Szakszövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete,
c./ gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzése,
d./ a Szakszövetség Szervezeti és Működési Szabályzatának, Sportfegyelmi Szabályzatának, valamint Versenyszabályainak, az Igazolási‐, Átigazolási és
Minősítési Szabályzat, Munkaügyi‐ és gazdasági‐, pénzügyi Szabályzatok megalkotása és módosítása, valamint a Vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályok,
e,/ A közgyűlés az elnökség hatáskörébe helyezi az alábbi szabályzatok elfogadását, és azok módosítását.
‐ a Szervezeti és Működési Szabályzatot
‐ a Versenyszabályzatot
‐ Nyilvántartási‐, Igazolási ‐ és Átigazolási Szabályzatot
‐ Sportfegyelmi Szabályzatot
‐ Gazdálkodási‐, Pénzügyi‐ és Munkaügyi Szabályzatot
‐ Vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzatot
‐ Hivatásos versenyrendszer működtetése esetén a versenyrendszerrel kapcsolatos, és az abban szereplő sportszervezetekkel, sportolókkal szembeni követelményekről szóló szabályzatot,
f./ a Szakszövetség működésével, valamint a sportággal kapcsolatos egyéb szabályzatok /pl. a technikai minimum vizsgáztatási szabályzat, az egyesületi eredményességi rangsor, stb/ megállapítása vagy azok módosítása
g./ a sportág hosszú és középtávú fejlesztései programjának jóváhagyása, és az évesek tervek elfogadása,
h./ a sportág olimpiai felkészülési programjának jóváhagyása,
i./ a sportág nemzetközi tevékenységének irányítása, nemzetközi kapcsolatainak megszervezése, 11
j./ a sportág hazai és nemzetközi versenynaptárának jóváhagyása,
k./ a válogatott keretek felkészülési programjának jóváhagyása,
l./ az Olimpiai Játékokra, a Világ‐ és Európa Bajnokságokra ‐ ezek kvalifikációs versenyeire, valamint a válogatott mérkőzésekre és nemzetközi versenyekre kiutazó versenyzők és kísérők személyeinek jóváhagyása.
m./ bizottságok létrehozása és megszüntetése ‐ a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó Ellenőrző Testület valamint a Rendkívüli Fegyelmi Bizottság kivételével, ‐ és az általa létrehozott bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása, illetve felmentése,
n./ a tiszteletbeli tagok megválasztása,
o./ a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása,
p./ a központi állami támogatás és egyéb bevételek felosztása,
q./ mesteredzői címre, valamint állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására javaslattétel,
r./ a sportolói valamint versenybírói minősítésekkel kapcsolatos feladatok ellátása,
s/ a hatáskörébe vont átigazolási ügyek elbírálása,
t./ a nemzetközi sporteseményeken való részvétel feltételeinek meghatározása.
u./ döntés mindazon kérdésekben, amelyeket a jogszabály vagy az alapszabály vagy a közgyűlés a hatáskörébe utal, vagy nem tilt,
v/ közreműködés az ökölvívó edzők képzésében és gondoskodás az edzők rendszeres továbbképzéséről,
z./ a Szakszövetség könyvvizsgálójának megválasztása maximum 5 éves időtartamra
zs./ A szakszövetség tagszervezeteiben hozott másodfokú sportfegyelmi határozat ellen benyújtott kérelmek elbírálása.
x./ A nemzetközi / AIBA, EABA / és a hazai sportszervezetek /MOB, Nemzeti Sportszövetség stb./ vezető testületeibe és bizottságaiba tisztségviselők jelölése és visszahívásuk kezdeményezése.
y./ Dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörében.
w./ A hivatásos tagozat általános felügyelete, ellenőrzése
3. Az elnökség köteles az éves szakmai és pénzügyi beszámoló elkészítésével egyidejűleg a következő évi pénzügyi és szakmai tervet elkészíteni, valamint a közhasznúsági jelentést készíteni.
12
Elnökségi tag:
22.§.
1. Az Elnökség összlétszáma 21 fő.
a./ Az Elnökség tagja a közgyűlés által megválasztott Elnök, a hét alelnök és 13 elnökségi tag
Az Elnökség ügyvezető elnököt választhat az operatív, adminisztratív feladatok meghatározott időre történő ellátására a MÖSZ Elnökének javaslata alapján.
2. A Szakszövetség Elnökségének csak olyan magyar állampolgár, illetőleg bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától. (Az 1989. évi II. törvény 8. §. /1/ bekezdés.)
a./ az Elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el,
b./ a Szakszövetség fizetett munkatársai ‐ nem lehetnek az Elnökség szavazati joggal bíró /választott/ tagjai,
3. A Budapesti és Megyei Szövetségek főtitkára nem lehet a Szakszövetség tisztségviselője.
4. Az Elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
5. Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:
a./ az elnökségi üléseken és az Elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,
b./ észrevételek, javaslatok tétele a Szakszövetség működésével, a sportággal kapcsolatban,
c./ felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő kérdésekben,
d./ javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,
e./ megbízás alapján a Szakszövetség képviselete itthon és külföldön,
f./ a szakszövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetőleg végrehajtása,
6. Az elnökségi tagság megszűnik:
a./ a mandátum lejártával,
b./ a közgyűlés által történő felmentéssel, vagy visszahívással,
c./ aki tagságáról lemond,
d./ elhalálozással,
e./ akit a Bíróság jogerősen eltilt a közügyek gyakorlásától.
Az elnökség működése
23. §.
1. Az Elnökség maga állapítja meg üléstervét és ügyrendjét.
2. Az Elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább kéthavonta ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, főtitkár, vagy az elnökségi tagok egyharmada az azonos ok és a cél megjelölésével indítványozza, továbbá ha azt az Ellenőrző Testület írja elő
3. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Amennyiben az ülés tárgya adatvédelem vagy személyiségi jogot érint, illetve üzleti titkot képez akkor az elnök zárt ülést rendelhet el 13
4. Az Elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenőrző Testület elnökét, a főtitkárt, a szövetségi kapitányt, a szakfelügyelőt, valamint egyes napirendi pontok tárgyalásán érintett személyeket vagy szervezeteket.
5. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket írásban 15 napon belül értesíteni kell.
24. §.
1. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről ‐ az előterjesztések megküldésével ‐ legalább egy héttel korábban értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetekben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
2. Az Elnökség a szavazásra jogosult tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 15 /tizenöt/ napon belül ismételten össze kell hívni.
3. Abban az esetben, ha a két közgyűlés közötti időszakban az elnökség létszáma 11 fő alá csökken, új elnökségi tagok megválasztásának céljából rendkívüli közgyűlést kell összehívni.
25. §.
1. Az Elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök ‐ távollétében a levezető elnök ‐ szavazata dönt. Az elnökség a tagok legalább 2/3‐nak kérésére titkos szavazással dönt.
2. Az Elnökség titkos szavazással hoz határozatot a hatáskörébe tartozó tisztségviselők ügyében.
3. Az Elnökség a Szakszövetség Bizottságainak – az Ellenőrző Testület kivételével – regionális szövetségeinek és a titkárság munkatársainak határozatait, döntéseit, megsemmisítheti, vagy megváltoztathatja, ha az a sporttörvénnyel, az alapszabállyal, a versenyszabályokkal vagy a Szakszövetség egyéb szabályzataival ellentétes.
IX.
A SZAKSZÖVETSÉG ELNÖKE
26. §.
1. A Szakszövetség Elnöke a Szakszövetség legfőbb tisztségviselője.
Az Elnök az Elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szakszövetség tevékenységét.
2. Az elnök feladatai és hatásköre:
a./ a közgyűlés és az Elnökség üléseinek összehívása és vezetése,
b./ a Szakszövetség képviselete itthon és külföldön egyaránt,
c./ az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, 14
d./ a szakszövetségi testületek munkájának figyelemmel kisérése, javaslattétel ezek napirendjére,
e./ a hírközlő szervek tájékoztatása a Szakszövetség tevékenységéről,
f./ kapcsolattartás a regionális szövetségek elnökeivel,
g./ aláírási és utalványozási jogkör az Elnökség bármelyik aláírásra jogosult tagjával együtt.
h./ személyi javaslatok tétele,
i./ döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az Elnökség, illetőleg a Szakszövetség egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe,
j./ mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.
k./ gyakorolja a munkáltatói jogkört a főtitkár, a szövetségi kapitány és a gazdasági vezető felett.
l,/ felügyeli és ellenőrzi a profi alszövetség munkáját,
m./ prémiumkeret jóváhagyása,
n./ az Olimpiai Játékokra, a Világ‐ és Európa‐bajnokságokra – ezek kvalifikációs versenyeire kiutazó kísérők (vezetők, edzők, bírók, stb.) személyeire javaslat,
o,/ a fegyelmi jogkör gyakorlása a főtitkár, szövetségi kapitány és a gazdasági vezető felett,
p./ A hivatásos tagozat felügyelete és a döntései feletti vétójog gyakorlása.
3. Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök helyettesíti, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket magának kizárólagos joggal fenntartott.
4. Az alelnökök ‐ a kialakított munkamegosztás szerint‐ ellátják az egyes szakterületek, bizottságok irányítását és felügyeletét.
5. Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Szakszövetség elnöke más elnökségi tagra is átruházhatja.
X.
ELLENŐRZŐ TESTÜLET
27. §.
1. A közgyűlés a Szakszövetség alapszabály szerinti működésének, valamint gazdálkodásának ellenőrzésére Ellenőrző Testületet választ. Az Ellenőrző Testület létszáma 7 fő, éspedig egy elnök és hat tag.
2. Az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai a Szakszövetségben más tisztséget nem viselhetnek. Az Ellenőrző Testületnek nem lehet tagja, aki a Szakszövetséggel munkaviszonyban álló, a Szakszövetség Elnöke, alelnökei vagy Elnöksége tagjának, illetőleg a Szakszövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személynek közeli hozzátartozója ‐ a Ptk. 685. § b. pontja szerint ‐, vagy alkalmazottja. Az Ellenőrző Testület tagjai nem lehetnek a Szakszövetség bármely tisztségviselőjének és alkalmazottjának hozzátartozói a Khtv 8.§ 2. bekezdésének megfelelően, valamint az élettárs.
3. Az Ellenőrző Testület tevékenységét a Testület elnöke irányítja.
4. Az Ellenőrző Testület éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szakszövetség Elnökségét tájékoztatja. Az Ellenőrző Testület működésére, az elnökségre vonatkozó működési szabályokat kell alkalmazni.
5. Az Ellenőrző Testület legfontosabb feladatai: 15
a./ a Szakszövetség Elnökségének, és bizottságainak alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti működésének ellenőrzése,
b./ a közgyűlési és az elnökségi határozatok végrehajtásának ellenőrzése,
c./ a Szakszövetség a pénz‐ és vagyonkezelésének vizsgálata,
d./ a szakszövetségek gazdálkodására vonatkozón kormányrendelet és egyéb pénzügyi jogszabály előírásai kötelező betartásának ellenőrzése
e./ a tagdíjak befizetésének ellenőrzése,
f./ a szakszövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése,
g./ az éves gazdálkodásról szóló elnökségi beszámoló felülvizsgálata
h./ a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése az Ellenőrző Testület az ügyrendjét maga állapítja meg.
i./ A hivatásos tagozat munkájának, döntéseinek ellenőrzése.
6. Az Ellenőrző Testület tevékenysége során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Szakszövetség munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szakszövetség könyveibe, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
7. Az ellenőrzések megkezdéséről az Ellenőrző Testület elnöke tájékoztatni köteles a Szakszövetség elnökét és főtitkárát.
Az ellenőrzés során az Ellenőrző Testület a pénzügyi‐gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.
8. Az ellenőrzés tapasztalatairól a Testület elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 /tizenöt/ napon belül tájékoztatja a Szakszövetség elnökét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot, vagy rendellenességet állapit meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívnia a figyelmet.
9. A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltétől számított 3o / harminc / napon belül az Ellenőrző Testület utóvizsgálat keretében ellenőrzi.
10. Az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai a Szakszövetség elnökségi ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt.
11. Az Ellenőrző Testület köteles az intézkedésre jogosult Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
a./ a Szakszövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy Szakszövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
b./ a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
12. Az intézkedésre jogosult Elnökséget az Ellenőrző Testület indítványára, annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Testület is jogosult.
13. Ha az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Testület köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
16
XI.
A SPORTFEGYELMI BIZOTTSÁGOK
28. §.
1. A Szakszövetség Elnöksége a szakszövetségi I. fokú fegyelmi eljárások lefolytatására Sportfegyelmi Bizottságot választ.
2. A másodfokú sportfegyelmi eljárás lefolytatására az Elnökség Sportfegyelmi Fellebbviteli Bizottságot választ saját tagjai közül. Az Elnökség a Sportfegyelmi és a Fellebbviteli Bizottságok létszámát oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa zavartalan tevékenységüket.
3. A Szakszövetség Sportfegyelmi Fellebbviteli Bizottsága által hozott II fokú‐ jogerős‐ döntése elleni kérelmeket a Közgyűlés által választott háromtagú Rendkívüli Fegyelmi Bizottsághoz lehet benyújtani, amely köteles azt soron kívül elbírálni.
4. A Sportfegyelmi Bizottságok feladatait, hatáskörét, működési és a sportfegyelmi eljárásra és büntetésekre vonatkozó részletes előírásokat a Szakszövetség elnöksége által jóváhagyott Sportfegyelmi Szabályzat tartalmazza.
XII.
A BIZOTTSÁGOK
29. §.
1. A Szakszövetség Elnöksége, tevékenysége segítsége céljából, bizottságokat hoz létre. A bizottságok vezetőit és tagjait az Elnökség legfeljebb mandátumának időtartamára választja.
2. A szakszövetség Elnöksége köteles Edző, Bíró, Orvosi, Női, Igazolási–és Átigazolási továbbá Szervező Bizottságot létrehozni.
3. A bizottságok feladatait, hatáskörét, létszámát és működésének rendjét a Szakszövetség Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.
4. A bizottságok véleményezési, javaslattételi, illetőleg szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket.
5. A Bizottságok tevékenységét a bizottságok vezetői irányítják.
XIII.
A TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
30. §.
1. A Szakszövetség vezető tisztségviselői: Az elnök, alelnökök, az Elnökség tagjai, továbbá az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai valamint a Rendkívüli Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai.
17
2. A Szakszövetség Elnöksége az 1. bekezdésben meghatározottakon kívül egyéb tisztségviselőket is választhat.
3. A Szakszövetség vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok:
a./ a testületi szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685. § b./ valamint élettársa, továbbiakban együttesen hozzátartozó /a határozat alapján a./ kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül,
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szakszövetség cél szerinti juttatásai keretében, ha bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szakszövetség által a tagjának ‐ tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás‐.
4. Nem lehet a Szakszövetség Ellenőrző Testület elnöke, vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
a./ a Szakszövetség elnöke, alelnöke vagy az Elnökség tagja,
b./ a Szakszövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
c./ a Szakszövetség cél szerinti juttatásban részesül ‐ kivéve bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a Szakszövetség tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást,
d./ az a.‐c./ pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
5. A Szakszövetség, vagy a Szakszövetség kiemelkedően közhasznú szervezeti jogállásának megszűnését követő 2 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be, annak megszüntet megelőző két évben legalább egy évig ‐ vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki.
XIV.
A FŐTITKÁR
31. §.
1. A Szakszövetség titkárságának vezetője a Szakszövetséggel munkaviszonyban álló főtitkár, vagy amennyiben ez a tisztség nincs betöltve, úgy a titkár látja el a főtitkári teendőket. .
2. A főtitkárt az elnök javaslatára a Szakszövetség Elnöksége nevezi ki legfeljebb mandátumának időtartamára.
3. A főtitkár feladatai és hatásköre:
a./ vezeti és összehangolja a Szakszövetség tevékenységét,
b./ összehangolja az Elnökség, továbbá a bizottságok és a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját,
c./ szervezi a közgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtását,
d./ előkészíti a közgyűlés és az Elnökség üléseit, 18
e./ a munkaviszonyban álló dolgozók felett ‐ kivéve a szövetségi kapitányt és a gazdasági vezetőt‐ gyakorolja a munkáltatói jogkört,
f./ aláírási és utalványozás jogkört gyakorol az Elnökség bármely másik aláírásra jogosult tagjával együtt,
g./ megbízás alapján képviseli a Szakszövetséget,
h./ tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szakszövetség tevékenységéről,
i./ gondoskodik a közgyűlések, az Elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, hitelesítéséről, őrzéséről és a határozatok nyilvántartásáról,
j./ figyelemmel kíséri a Szakszövetséggel kapcsolatos jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a szakszövetség határozatok módosítását,
k./ ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály vagy egyéb szabályzat, illetőleg a közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.
l./ Dönt új tagok felvétele ügyében és tájékoztatja az elnökséget.
m./ Fegyelmi eljárást rendel el „ kivéve a közgyűlés által választott tisztségviselők ellen” ökölvívó edzők bírók versenyzők vagy a Szakszövetség tagjai ellen a fegyelmi szabályzat rendelkezései alapján.
n./ Nemzetközi versenyeken vagy mérkőzéseken való részvételhez illetőleg ilyenek rendezéséhez a rajtengedély megadása vagy elutasítása a szövetségi kapitány vagy a szakfelügyelő javaslata alapján.
4. A főtitkár tevékenységéről a Szakszövetség elnökének és Elnökségének és számol be.
5. A főtitkár távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott szakszövetségi dolgozó helyettesíti.
6. A főtitkár felett a munkáltatói jogkört az Elnök gyakorolja.
XV.
A SZÖVETSÉGI KAPITÁNY
32. §.
1. A szövetségi kapitány a válogatott keretek szakmai vezetője.
2. A szövetségi kapitányt a Szakszövetség ‐ nyilvános vagy zártkörű /meghívásos/ pályázat alapján vagy más módon az Elnök javaslata és véleménye figyelembevételével az Elnökség nevezi ki legfeljebb mandátumának időtartamára.
3. A szövetségi kapitány feladatai:
a./ elkészíti és az Elnökség elé terjeszti a válogatott keretek hosszú‐, középtávú és éves felkészülési programját,
b.
/ gondoskodik a válogatott keretek szakmai programjának végrehajtásáról,
c./ javaslatot tesz a válogatott kereteknél működő sportszakemberek személyére,
d./ összeállítja a válogatott kereteket, irányítja és ellenőrzi azok munkáját, a kereteknél működő sportszakemberek tevékenységét,
e./ figyelemmel kíséri a válogatott keretek tagjainak a sportegyesületekben végzett tevékenységét,
f./ javaslatot tesz a válogatott keretek tagjainak, valamint a válogatott mellett működő sportszakemberek jutalmazására,
g./ szakmai tevékenységéről szükség szerint tájékoztatja a hírközlő szerveket,
4. A szövetségi kapitány tevékenységéről a Szakszövetség Elnökségének számol be. 19
5. A szövetségi kapitány felett a munkáltatói jogkört az Elnök gyakorolja.
XVI.
A SZAKSZÖVETSÉG TITKÁRSÁGA
33. §.
1. A Szakszövetségi feladatok ellátására az Elnökség titkárságot hoz létre. A titkárság létszámát, valamint szervezetét az Elnökség oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását.
2. A titkárság szervezeti felépítését és feladatait a Szakszövetség Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.
3. A titkárság vezető munkatársai, főtitkár, titkár, nemzetközi igazgató, gazdasági igazgató, szervezési igazgató, szakmai igazgató és a manager igazgató.
XVII.
A SZAKSZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
34.§.
1. A Szakszövetség éves költségvetés alapján működik, amit a közgyűlés hagy jóvá.
2. A Szakszövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
3. A Szakszövetség gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. A Szakszövetség befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.
4. A Szakszövetség váltót, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszerétől kapott támogatást hitelfedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
5. A Szakszövetség a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit, illetve ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
6. A Szakszövetség bevételei:
a./ az államháztartás alrendszerétől, vagy más adományozótól közhasznú céljára, vagy működési költségei fedezetésére kapott támogatás, illetve adomány,
b./ a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
c./ az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel
d./ a szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
e./ tagdíj, melynek összegét a közgyűlés jogosult meghatározni 20
f./ egyéb jogszabályokban meghatározott bevétel
g./ vállalkozási tevékenységéből származó bevétel
h./ rendezvények bevételeiből
i./ televíziós közvetítések jogdíjából
j./ reklámtevékenységekből származó bevételek
k./ magán‐ és jogi személyek támogatásaiból,
l./ egyéb bevételekből
7. A Szakszövetség költségei:
a./ a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek /ráfordítások, kiadások /
b./ az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek /ráfordítások, kiadások /
c./ a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek /ráfordítások, kiadások /
d./ a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, ráfordítások kiadásai, amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
8. A Szakszövetség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
a./ A közhasznúsági jelentés tartalmazza: ‐ a számviteli beszámolót,
‐ a költségvetési támogatás felhasználását,
‐ a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást,
‐ a cél szerinti juttatások kimutatását,
‐ a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól, és mindezen szerveitől kapott támogatás mértékét,
‐ Szakszövetség vezetőinek, tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
‐ a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
9. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet és abból saját költségére másolatot kérhet.
- Határozatok és a nyilvánosság:
- A testületi szervek döntései a szervezet ügyintéző szerve, nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét.
- Az elnök gondoskodik a szervezet döntéseinek érintettekkel való közlésről írásban, igazolható módon.
- A testületi szervek döntéseit a szervezet székhelyén elhelyezett hirdető táblán hozza nyilvánosságra.
- A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban.
- A szervezet működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban tájékoztatja a nyilvánosságot.
10. Amennyiben a szakszövetség amatőr és/vagy hivatásos versenyrendszert működtet, köteles a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót is alkalmazni gazdálkodásának ellenőrzésére. A könyvvizsgáló írásbeli 21
jelentésének hiányában a közgyűlés a számviteli törvény szerinti beszámolóról, és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.
1
1. A Szakszövetség a Sporttörvényben foglalt feltételek megvalósítását vállalja a támogatások elnyerése érdekében.
1
2. A Szakszövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
a
./ A Szakszövetség tagjai a Szakszövetség tartozásaiért ‐ tagdíj megfizetésén túl ‐ saját vagyonukkal nem felelnek.
13. A Szakszövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott és e korlátozott felelősség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyonának mértékét.
A fent meghatározott korlátozás érvényes a Szakszövetség által a vállalkozás (gazdasági társaság) alapítása és működtetése során tett kötelezettségvállalás mértékére is.
14. Ha a Szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti tárgyévi eredménye egymást követő két évben negatív, vagy a kötelezettségei ötven százalékkal meghaladják a számviteli jogszabályok szerinti saját vagyonának összegét, az ügyész keresetére a bíróság hat hónapra felfüggesztheti a Szakszövetség Elnökségének és főtitkárának tevékenységét és a Szakszövetség élére felügyelő biztost rendelhet ki.
15. A Szakszövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szakszövetség gazdálkodási‐pénzügyi és munkaügyi szabályzata határozza meg.
16. A Szakszövetség alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a MÖSZ hivatalos honlapja útján nyilvánosságra hozza.
XVIII.
REGIONÁLIS SZÖVETSÉGEK
35. §.
1. A Szakszövetség az alapszabály 1. sz. mellékletében felsorolt – jogi személyiséggel nem rendelkező – regionális szövetségeket hoz létre. A Szakszövetség Elnöksége a későbbiek folyamán más területeken is létre hozhat regionális / megyei vagy helyi / szövetségeket
2. A regionális szövetség létrehozásának feltétele, hogy területén legalább /2/ sportszervezet keretében működő ökölvívó szakosztály, vagy önálló ökölvívó klub működjön.
3. A 1.‐es bekezdésben meghatározott regionális szövetségek a MÖSZ szervezeti egységei.
4. A regionális szövetségek szervezetükre és működésükre a MÖSZ alapszabálya valamint a saját alapszabályuk az irányadó. Saját alapszabályuk azonban nem állhat ellentétben a MÖSZ alapszabályával és egyéb szabályzataival
5. A sportszervezetek ökölvívó szakosztályai illetve az önálló ökölvívó klubok kötelezően tagjai a területi elhelyezésük / működésük /szerinti regionális szövetségnek A MÖSZ elnöksége kivételesen indokolt esetben engedélyezheti más regionális szövetségbe való ideiglenes vagy végleges besorolást vagy áthelyezést.
22
6.
A Regionális szövetségek feladatai:
a.
/ elősegítik a sportág helyi működését, meghatározzák fejlesztési célkitűzéseiket és gondoskodnak azok megvalósításáról,
b.
/ kialakítják a régió bajnoki és egyéb versenyrendszerüket, meghirdetik és megrendezik azokat,
c.
/ képviselik a sportágat,
d./ intézik a sportág azon vitás ügyeit, amelyek nem tartoznak az országos szakszövetség vagy más szerv hatáskörébe,
e./ felvilágosítást adnak a sportág ügyeiben,
f./ vezetik a sportági nyilvántartásokat /szakosztályok, edzők, versenybírók, versenyzők, stb. /
g./ ellenőrzik a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek és módszerek tilalmának betartását,
h./ a sportág fegyelmi szabályzatában meghatározott I. fokú sportfegyelmi jogkört gyakorolnak,
i./ ellátják az országos Szakszövetség alapszabályában meghatározott, illetőleg a MÖSZ közgyűlése vagy az Elnöksége által hatáskörükbe utalt egyéb feladatokat.
7. A regionális szövetségek szervezeti felépítése az országos Szakszövetség felépítése szerint kell, hogy alakuljon.
8. A tagegyesületek tagdíjukat közvetlen az országos Szakszövetségnek fizetik be, amelynek 50 %‐át a szakszövetség a regionális szövetségeknek visszautalja.
9. Az Ökölvívó Szakszövetség hivatásos tagozatot hoz létre (Stv. 25. § (1) alapján) az alábbi szabályozás mellett:
a./ A hivatásos tagozatot jogi személyiséggel ruházza fel a Stv. 25. § (3) bek. alapján. A hivatásos tagozat jogi személyisége nem önálló jogalanyiságot jelent, ezért jogállásában nem tulajdonosa a megszerzett jogoknak, hanem a Magyar Ökölvívó Szövetségtől származtatott jogai vannak . A különleges jogosítványok tulajdonosa a MÖSZ.
b./ A tagozat önálló jogalany és így jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A kötelezettségvállalás vonatkozásában a MÖSZ az alábbi korlátozásokat vezeti be. A 100.000.‐azaz Egyszázezer forint, és azt meghaladó kötelezettségvállalás esetén kötelező a MÖSZ elnökének előzetes írásbeli engedélyét megkérni. E nélkül a kötelezettségvállalás érvénytelen, ahhoz semmiféle joghatály nem fűződik. Az Intézőbizottság tagjai személyes vagyonukkal is kötelesek helytállni a vállalt kötelezettségekért.
c./ A hivatásos tagozat valamennyi média megjelenés kapcsán nyilatkozatokat, riportokat a MÖSZ elnökének előzetes írásbeli engedélye alapján tehet.
d./ A hivatásos tagozat köteles a 2004. évi I. törvény 25. §. (1), (2), (3), (4) bekezdése szerinti külön jogszabályokat megalkotni:
e./ A hivatásos tagozat jogosult a hozzá betagozódó sportszervezetek fölött a közvetlen felügyeleti jogot gyakorolni.
f./ A hivatásos tagozat működése:
A hivatásos tagozat ügyintéző, irányító, döntéshozó szerve az Intézőbizottság, amelynek az élén a hivatásos tagozat vezetője áll.
23
A hivatásos tagozat vezetése a hozzájuk tartozó sportszervezetek (sportvállalkozások) által delegált küldöttekből álló legfelsőbb szerve, amely a tagozat taggyűléseként működik.
A tagozat hatásköre:
Saját alapszabály megalkotása, elfogadása, módosítása.
Az éves költségvetés meghatározása, az ügyintéző szerv (Intézőbizottság) beszámolójának elfogadása, pénzügyi terv elfogadása.
g./ A tagozathoz tartozó tagszervezetek által befizetett tagdíj 20 %‐át kötelesek 48 órán belül a MÖSZ számlájára átutalni.
A fennmaradó összeggel a hivatásos tagozat saját céljainak megfelelően jogosult gazdálkodni.
A hivatásos tagozat köteles versenyrendszert működtetni, tagjairól nyilvántartást vezetni és a pénzügyi számviteli törvény előírásainak megfelelően önálló számlát vezetni és a pénzkezelési szabályokat (számlaadási kötelezettség stb.) szigorúan betartani.
A hivatásos tagozat feladatai:
a.) Elősegítik a hivatásos ökölvívósport működését, meghatározzák fejlesztési célkitűzéseit és gondoskodnak azok megvalósításáról, valamint rendszeréről.
b.) Kialakítják a bajnoki és egyéb versenyrendszerüket, meghirdetik azokat a versenyeket, amelyeket az elismert és hivatalosan bejegyzett európai és világszövetségek engedélyeznek.
A hazai és külföldi mérkőzésszervezők csak és kizárólag a MÖSZ Elnökének előzetes írásbeli engedélyével rendezhetnek bármilyen hivatásos sportrendezvényt.
c.) MÖSZ nevében képviselik a hivatásos tagozat, a hazai és külföldi országokban megrendezett versenyeken.
d.) Intézik a sportág azon vitás ügyeit, amelyek nem tartoznak az Országos Szakszövetség, vagy más szerv hatáskörébe és az elsőfokú fegyelmi jogkört gyakorolják.
e.) Beszámolni köteles a hivatásos tagozat ügyeiről, elsősorban a MÖSZ elnökének és vezető testületeinek (Elnökség, Ellenőrző Testület) tevékenységéről.
A beszámoló évente legalább egy alkalommal kötelező a MÖSZ Közgyűlését megelőző legalább két héttel. Ezen kívül a MÖSZ Elnökének, az elnökségnek és az Ellenőrző Testület felhívása alapján köteles bármilyen témakörben a felszólítástól számított 24 órán belül írásbeli érdemi választ adni.
f.) Vezetik a MÖSZ‐ön kívül a hivatásos tagozati nyilvántartásokat (sportszervezetek, edzők, versenybírók, orvosok, és legfőképp versenyzők stb.) ellenőrzik a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek és módszerek tilalmának folyamatos betartását.
g.) A hivatásos tagozat szervezeti felépítése a MÖSZ rendeletei, szabályzatai szerint kell, hogy kialakuljon, azokkal ellentétben nem állhat.
h.) Köteles megalkotni hivatásos versenyszabályzatot, nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot, sportfegyelmi szabályzatot, szervezeti és működési szabályzatot, gazdálkodási, pénzügyi, munkaügyi 24
szabályzat, vagyon és a vagyoni értékű jogok hasznosításáról, valamint a sportrendezvények szervezéséről és biztosításáról szóló szabályzatot.
i.)A hivatásos tagozat munkájáról köteles írásban beszámolni. A MÖSZ elnökségi üléseire az vezető és az adminisztratív titkár tanácskozási joggal jogosult részt venni, amennyiben őket is érintő kérdésekről van szó . Munkájuk felett az általános felügyeleti jogot a MÖSZ Elnöke gyakorolja.
j.) A hivatásos tagozat képviseletében az Intézőbizottság jogosult a MÖSZ Székházában a számára a kijelölt irodát a megadott időben használni kizárólag az Intézőbizottság feladatainak ellátására. A bérleti díj külön megállapodás tárgyát képezi.
k.) Amennyiben a hivatásos tagozat Intézőbizottsága, valamelyik tagszervezete, vagy mérkőzésszervező a MÖSZ alapszabályában és egyéb szabályzataiban előírt kötelezettségeit megszegi, úgy a MÖSZ elnöksége jogosult a felelősségre vonásra. A MÖSZ Elnökét a hivatásos tagozat és annak szervei által meghozott döntések vonatkozásában vétójog illeti meg, amely kiterjed a személyi kérdésekre is.
A felelősségre vonás kapcsán a jogsértéstől függően 100.000.‐Ft és 15.000.000.‐Ft közötti pénzbüntetést szabhat ki .
Ismétlődő, vagy kiemelkedően súlyos jogsértés esetén jogosult a hivatásos tagozatot, vagy az ahhoz tartozó tagszervezetet, vezetőt, ügyintézőt a MÖSZ tagszervezetei közül kizárhatja.
A kizárás lehet meghatározott időre szóló – egy hónaptól 5 évig terjedő – vagy végleges.
l.) Amennyiben a hivatásos tagozat az Ellenőrzési és a MÖSZ felé fennálló beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a számviteli törvény előírásait súlyosan megsérti úgy a MÖSZ jogosult az általa létrehozott tagozatot megszüntetni.
XIX.
A SZAKSZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE
36. §.
1. A Szakszövetség megszűnik:
a./ feloszlásának és egyesülésének a közgyűlés által történő kimondásával,
b./ feloszlatásával,
c./ megszűnésének megállapításával,
2. A közgyűlés akkor mondhatja ki feloszlását, ha a Szakszövetség képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásának kiegyenlítésére.
3. A Szakszövetség feloszlatása, vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon annak a sportköztestületnek a rendelkezésére kell bocsátani, amelynek a Szakszövetség a feloszlatása, vagy a jogutód nélküli megszűnése előtt a tagja volt.
4. A sportegyesületre és a sportszövetségre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.évi IL. törvény (továbbiakban: Cstv.) szabályait kell alkalmazni. 25
XX.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
37. §.
1. A Szakszövetség alapszabályának, egyéb szabályzatainak és határozatinak alkalmazása szempontjából versenyzőink és versenybíróink amatőrnek minősülnek.
2. A Szakszövetség munkaviszonyban álló dolgozókra a Munkatörvénykönyve szabályait és előírásait kell alkalmazni.
3. A Szakszövetség alapszabályán kívüli valamennyi szabályzatának, utasításainak és előírásainak hivatalos értelmezésére az Elnökség jogosult.
4. A Szakszövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy sporttevékenységgel, illetőleg a Szakszövetségben folyó egyéb tevékenységgel összefüggésben egymás között keletkező vitás ügyekben mindaddig nem fordulnak a Sport Állandó Választott Bíróságához, amíg a vitás ügyet a szakszövetség „ad hoc” jellegű bizottsága meg nem tárgyalta.
5. A Fővárosi Bíróság a Magyar Ökölvívó Szakszövetséget 50. sorszám alatt a sportági országos Szakszövetségek nyilvántartásába kiemelten közhasznú szervezetként 2002. március hó 27. napján bejegyezte.
Ezt az alapszabályt az 1 számú mellékletével a 2005. március 12‐ei közgyűlés fogadta el, és a 2006. március 18‐i közgyűlésen módosította a MÖSZ korábbi alapszabályát hatályon kívül helyezte.
Budapest, 2010. március 27.
___________________________
Dr. Csötönyi Sándor
MÖSZ elnöke
26
1. melléklet
A MAGYAR ÖKÖLVÍVÓ SZAKSZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYÁHOZ
A Magyar Ökölvívó Szakszövetség Regionális Szövetségei:
1.) Budapesti Amatőr Boksz Szövetség
2.) Baranya Megyei Ökölvívó Szövetség
3.) Bács – Kiskun Megyei Ökölvívó Szövetség
4.) Békés Megyei Ökölvívó Szövetség
5.) Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Ökölvívó Szövetség
6.) Csongrád Megyei Ökölvívó Szövetség
7.) Győr – Moson – Sopron Megyei Ökölvívó Szövetség
8.) Hajdú – Bihar Megyei és Debrecen városi Ökölvívó Szövetség
9.)
Heves Megyei Ökölvívó Szövetség
10.
) Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Ökölvívó Szövetség
11.
) Komárom – Esztergom Megyei Ökölvívó Szövetség
12.
) Pest Megyei Ökölvívó Szövetség
13.
) Somogy Megyei Ökölvívó Szövetség
14.
) Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Ökölvívó Szövetség
15.
) Tolna Megyei Ökölvívó Szövetség
16.
) Vas Megyei Ökölvívó Szövetség
17.
) Veszprém Megyei Ökölvívó Szövetség
18.)
Zala Megyei Ökölvívó Szövetség 27
28
Magy
ar Ökölvívó Szakszövetség
Bud
apest
ALAPSZABÁLY
Budapest, 2010. március 27.

Dopping Szabályzat

Általános irányelvek a sportszövetségek dopping szabályzatához:
A Szabályzat hatálya:
1.§ A dopping szabályzat kire érvényes: adott sportszövetség sportolói, a sportoló felkészítésében és irányításában részvevő szakemberek.
(1) Jelen Szabályzat hatálya kiterjed az ökölvívó sportágban a Szövetség által kiadott versenyzői engedéllyel rendelkező valamennyi versenyzőre, a versenyző felkészítésében, illetőleg irányításában résztvevő sportszakemberekre, valamint a Szövetség versenyrendszerében résztvevő sportszervezetekre.
A szabályzat hatálya nem terjed ki a nemzetközi sportági szakszövetség versenyrendszerében szervezett versenyekre.
A szabályzat az 55/2004. (III.31.) Korm. Rendelet, valamint a … Nemzetközi Szakszövetség Doppingellenes Szabályzatával összhangban szabályozza a sportág doppingellenes feladatait.
(2) Jelen Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a hazai versenyrendszerben szervezett versenyekre, továbbá a nemzetközi sportszövetség által elrendelt hazai doppingellenőrzésekre.
A doppingtilalom, a doppingtilalommal kapcsolatos kötelezettségek:
2.§
(1) A versenyző nem használhat, illetve nem alkalmazhat, vagy forgalmazhat – a mindenkori hatályos doppinglistát tartalmazó jogszabályban meghatározott ‐ tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket és módszereket.
(2) A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatnak (doppingvizsgálat).
(3) A versenyző köteles
a) a versenyen felhívásra a doppingvizsgálatnak alávetni magát,
b) versenyen kívül doppingellenőrzés céljából rendelkezésre állni, a tartózkodási helyére vonatkozó információkat biztosítani,
c) a doppingellenőrzési űrlapon a valóságnak megfelelő adatokat feltüntetni, ezen belül a tájékoztatási követelményeknek eleget tenni,
d) szükség esetén a gyógyászati célú mentességhez a bejelentési kötelezettségnek eleget tenni,
e) doppingvétség esetén, amennyiben a versenyző kéri a „B” minta vizsgálatát, ezen vizsgálat költségeit megfizetni.
(4) A sportszakember köteles
a) a versenyzőt a doppingellenes előírásokról tájékoztatni,
b) a versenyzőt a dopping alkalmazásának következményeiről felvilágosítani,
c) a versenyző (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítését elősegíteni.
(5) A Szövetség érvényesíti a doppingtilalmat, melynek keretében:
a) Elkészti a sportág éves doppingellenőrzési tervét,
b) A doppingellenes feladatok költségeit évente költségvetésében tervezi és szerepelteti, és a doppingellenes feladatokkal kapcsolatban a szövetséget terhelő költségeket kiadásokat megfizeti,
c) A doppingellenőrzési terv alapján évente több alkalommal versenyen és versenyen kívül doppingellenőrzést kezdeményezni, illetőleg megrendelni,
d) a doppingellenőrzéseket nyilvántartani, a mintavételek eredményeinek dokumentációját 8 évig megőrizni,
e) előzetes felülvizsgálati eljárást lefolytatni,
f) a Nemzetközi Sportszövetség Doppingellenes Szabályzatában meghatározott kötelezettségeinek, ezen belül az adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségeinek eleget tenni,
g) az általa megrendelt doppingellenőrzéseket megfizetni,
h) doppingvétség esetén a doppingeljárást jelen Szabályzat és a Nemzetközi Szövetség Doppingellenes Szabályzata alapján lefolytatni.
A doppingvétség
3.§
(1) Doppingvétséget követ el a versenyző, ha
a) a testéből származó mintában jelen van a doppinglistán szereplő tiltott szer, annak származéka vagy markerje;
b) a doppinglistán szereplő tiltott szert vagy tiltott módszert használ, vagy a használatot megkísérli;
c) a mintaszolgáltatási kötelezettséget megtagadja, vagy a mintaszolgáltatás ‐ azt követően, hogy a versenyző erről írásban értesítést kapott ‐ a versenyző önhibájából elmarad, továbbá, ha a mintavétel rendjét nem tartja be, vagy a mintavételt egyéb módon akadályozza;
d) a versenyen kívüli rendelkezésre‐állásra, ezen belül a tartózkodási helyére vonatkozó információk biztosítására és a doppingellenőrzésen való részvételre vonatkozó, a doppingellenes szervezet szabályzatában meghatározott tájékoztatási követelményeket megszegi;
e) a doppingellenőrzést manipulálja, vagy azt megkísérli;
f) versenyen kívüli ellenőrzés esetén tiltott szert birtokol, vagy azzal rendelkezik, üzérkedik, illetve tiltott módszert alkalmaz, kivéve, ha igazolja, hogy gyógyászati célú mentességet élvez.
(2) Doppingvétséget követ el a sportszakember, ha
a) A versenyen kívüli doppingellenőrzés során a versenyzővel összefüggésben tiltott szert birtokol, vagy azzal rendelkezik, üzérkedik, kivéve, ha igazolni tudja, hogy az a versenyző engedélyezett gyógyászati célú mentességére figyelemmel történik;
b) a tiltott szert a versenyzőnek beadja vagy a tiltott módszert a versenyzővel összefüggésben alkalmazza, a tiltott szert a versenyző részére értékesíti, átadja, tiltott szer vagy módszer felhasználását, alkalmazását egyéb módon lehetővé teszi, illetve ezeket megkísérli;
c) a tiltott szer előállításához, megszerzéséhez, tiltott módszer alkalmazásához segítséget nyújt, abban közreműködik, illetve ezeket megkísérli;
d) a doppingellenőrzést manipulálja vagy azt megkísérli;
e) tudomására jut, hogy a versenyző doppingol, illetve valaki a versenyzőnek a doppingoláshoz segítséget nyújt, és ezt nem jelenti be a doppingellenes szervezetnek.
A doppingellenőrzésre vonatkozó általános rendelkezések:
4.§
(1) A doppingellenőrzés (a továbbiakban: ellenőrzés) lehet előre bejelentett vagy előzetes bejelentés nélküli, és kiterjed minden (amatőr vagy hivatásos) ‐ versenyengedéllyel rendelkező ‐ versenyzőre.
(2) Ellenőrzés tartható a versenyrendszerben szervezett versenyen és versenyen kívüli időszakban is.
(3) Az ellenőrzés elrendelésére a hazai Nemzeti Doppingellenes Szervezet, a WADA, a Nemzetközi Sportszövetség, a Nemzetközi és a Nemzeti Olimpiai Bizottság, továbbá a Sportszövetség és a sportrendezvény szervezője jogosult.
(4) Az ellenőrzést akkor is el kell végezni, ha a versenyző a versenytől visszalép, továbbá ha a verseny előtt vagy a versenyen megsérül.
(5) Az ellenőrzést a versenyző emberi méltósághoz fűződő jogainak tiszteletben tartásával kell elvégezni.
(6) Fiatalkorú versenyező esetén az ellenőrzés során a törvényes képviselője vagy sportszakember lehet jelen.
(7) Az ellenőrzéshez és a mintavételhez szükséges elkülönített helyiséget – be nem jelentett ellenőrzés esetén is – a verseny szervezője köteles biztosítani. Minden más – ellenőrzéssel kapcsolatos – személyi és tárgyi feltételek biztosítása az ellenőrzést elrendelő feladata.
(8) A feltételek meglétét a versenybíróság elnöke a verseny előtt ellenőrzi. Ha a verseny a személyi vagy tárgyi feltételek hiánya miatt nem tartható meg, az ebből eredő többletköltségeket a mulasztó fél viseli.
(9) Az ellenőrzés költségeit, az ellenőrzést elrendelő vagy az azt megrendelő szervezet viseli.
(10) Az ellenőrzésre egyebekben az 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott előírásokat kell alkalmazni.
Az előzetes felülvizsgálati eljárás:
5.§
(1) A mintavételt és –kezelést követően az előzetes felülvizsgálati eljárás lefolytatása a Sportszövetség feladata.
(2) Az előzetes felülvizsgálati eljárást a Nemzetközi Sportszövetség Doppingellenes Szabályzata előírásainak figyelembevételével a Szövetség főtitkára folytatja le.
(3) Ha a doppingellenőrzésre levett – az 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti – „A” jelű minta vizsgálatának eredménye pozitív, az előzetes felülvizsgálati eljárás keretében meg kell vizsgálni, hogy
a) a versenyző rendelkezik‐e gyógyászati célú mentességgel;
b) történt‐e nyilvánvaló eltérés a doppingellenőrzésre vonatkozó nemzetközi előírástól.
(4) Ha az előzetes felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapításra kerül, hogy a versenyző gyógyászati célú mentességgel rendelkezik, vagy nyilvánvalóan eltértek a nemzetközi előírástól, a pozitív eredménnyel járó hátrányos következmények nem alkalmazhatók.
(5) Az a versenyző, aki orvosilag dokumentálható módon olyan krónikus betegségben szenved, amely indokolja a doppinglistán szereplő valamely tiltott szer vagy tiltott módszer használatát, gyógyászati célú mentességért folyamodhat a Magyar TUE Bizottsághoz. A sportoló a kérelmét a versenyt megelőző, legkésőbb 30 nappal nyújtja be.
(6)
(7) A Magyar TUE Bizottság a gyógyászati célú mentességre vonatkozó kérelmet annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja, és határozattal dönt a mentesség megadásáról vagy a kérelem elutasításáról, amelyről a Nemzetközi Sportszövetséget és a WADA‐t tájékoztatni kell.
(8) Ha az előzetes felülvizsgálati eljárás nem tár fel gyógyászati célú mentességet, vagy olyan nyilvánvaló eltérést a nemzetközi előírásoktól, amelyek az „A” jelű minta pozitív eredményét érvénytelenné tennék, a Szövetségnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a versenyzőt arról, hogy
a) pozitív vizsgálati eredmény született;
b) melyik doppingellenes szabályt sértette meg;
c) a versenyzőnek jogában áll kérni a „B” jelű mintája analízisét;
d) a c) pont szerinti kérelem hiányát úgy kell tekinteni, hogy a versenyző lemondott a „B” jelű minta vizsgálatának jogáról;
e) a versenyzőnek, illetve az általa választott külső szakértőnek joga van jelen lenni a „B” jelű minta kinyitásánál és vizsgálatánál;
f) a versenyzőnek jogában áll kérni az „A” és „B” jelű mintája vizsgálati dokumentációját.
A doppingeljárás
6.§
(1) Ha a doppingellenőrzés eredménye pozitív, vagy a versenyző a 3.§ (1) bekezdésben meghatározott pontjaiban meghatározott magatartást tanúsít, illetve a doppingolás tényét elismerte, vele szemben a Szövetség doppingeljárást folytat le.
(2) Ha a sportszakember a 3.§ (2) bekezdésében meghatározott magatartást tanúsít, vele szemben a Szövetség doppingeljárást folytat le.
(3) A doppingeljárást első fokon a erre hatáskörrel felruházott szerve folytatja le. A Fegyelmi Bizottság doppingvétség esetén a Fegyelmi Szabályzatban meghatározottak szerint, jelen Szabályzat figyelembevételével jár el.
(4) A doppingeljárást másodfokon a Szövetség erre hatáskörrel felruházott szerve folytatja le. A Fegyelmi Fellebbviteli Bizottság doppingvétség esetén a Fegyelmi Szabályzatban meghatározottak szerint, jelen Szabályzat figyelembevételével jár el.
(5) Az első fokon eljáró Fegyelmi Bizottság határozatával meghozott büntetés ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs, de a másodfokon eljáró Fegyelmi Fellebbviteli Bizottság elnöke a büntetés végrehajtását indokolt esetben, kérelemre felfüggesztheti.
(6) Doppingeljárás a doppingvétség elkövetésétől számított nyolc éven belül indítható. Külföldön elkövetett doppingvétség esetén a határidőt az eljárás alá vont versenyző vagy sportszakember belföldre történő visszaérkezésétől kell számítani.
(7) Az előzetes felülvizsgálati eljárás és a doppingeljárás részletes szabályaira a jelen Szabályzatban foglalt eltérésekkel a Fegyelmi Szabályzat rendelkezései az irányadók.
(8) A versenyen történő doppingvizsgálat eredményeként a megállapított doppingvétség doppingeljárás lefolytatása nélkül, az adott versenyen elért eredmények megsemmisítését vonja maga után, továbbá amennyiben a versenyző a sporteredmény eléréséért díjazást vagy egyéb juttatást, elismerés kapott, azokat köteles visszaszolgáltatni.
(9) A (8) bekezdésben meghatározottak alkalmazása akkor is kötelező, ha a versenyző bizonyítja, hogy a doppingvétség elkövetése tekintetében még gondatlanság sem terheli.
A büntetések:
7.§
(1) A Szövetség az 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti doppinglista, valamint a doppingolás körülményeinek figyelembevételével – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a versenyzőre az alábbi büntetéseket szabhatja ki:
a) a 3.§ (1) bekezdésének a), b), c), e) és f) pontjaiban meghatározott doppingvétségek elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett versenyen való részvételtől
aa) első alkalommal két év időtartamú,
ab) második alkalommal végleges eltiltást;
b) a 3.§ (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott doppingvétség elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett versenyen való részvételtől
ba) első alkalommal három hónaptól két évig,
bb) második és további alkalommal két évtől négy évig tartó eltiltást.
(2) Az 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklet IV. pontja szerinti speciális szereknek a versenyző szervezetében való jelenléte esetén – amennyiben a versenyző bizonyítja, hogy azokat nem a teljesítménye fokozása érdekében alkalmazta – a büntetés:
a) első esetben szóbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás vagy versenyrendszerben szervezett versenyen való részvételtől legfeljebb egy év időtartamú eltiltás;
b) második alkalommal két év időtartamú eltiltás;
c) harmadik vétség esetén végleges eltiltás.
(3) A versenyzőre az eltiltás büntetés mellett:
a) az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két év időtartamú kizárás büntetés,
b) a Szövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása,
8.§
(1) A szövetség a sportszakemberre az alábbi büntetéseket szabhatja ki:
a) a 3.§ (2) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott doppingvétségek elkövetése esetén a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől
aa) első alkalommal két év időtartamú,
ab) második alkalommal végleges eltiltást;
b) a 3.§ (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban meghatározott doppingvétségek elkövetése esetén – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől
ba) első alkalommal négy év időtartamú,
bb) második alkalommal végleges eltiltást;
c) a 3.§ (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott doppingvétség elkövetése esetén a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől
ca) első alkalommal három hónaptól két évig,
cb) második és további alkalommal két évtől négy évig terjedő eltiltást.
(2) Ha a sportszakember a 3.§ (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban meghatározott doppingvétséget kiskorú versenyző sérelmére követi el, a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől végleg el kell tiltani.
(3) Ha a sportszakember a doppingvétséget a 7.§ (2) bekezdésében meghatározottakkal összefüggésben követi el, a büntetés:
a) első esetben szóbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás vagy legfeljebb a sportszakmai tevékenységben való részvételtől egy évre történő eltiltás;
b) második alkalommal két év eltiltás;
c) harmadik alkalommal végleges eltiltás.
(4) A sportszakemberre az eltiltás büntetés mellett
a) a Szövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása,
b) legfeljebb a sportszakember szakmai tevékenységéből származó előző évi nettó átlagjövedelmének hathavi összegét meg nem haladó pénzbüntetés szabható ki.
(5) A versenyzőre, sportszakemberre kiszabott pénzbüntetést a Szövetségnél kell befizetni. A Szövetség a pénzbüntetést köteles sportágában a doppingellenes tevékenységre fordítani.
9.§
(1) Ha a versenyző a doppingeljárás során bizonyítja, hogy még gondatlanság sem terheli a 3.§ (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti doppingvétség elkövetésében, vele szemben az egyébként meghatározott eltiltás büntetés nem alkalmazható.
(2) Ha a versenyző a doppingeljárás során bizonyítja, hogy nem terheli szándékosság a 3.§ (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja szerinti doppingvétség elkövetésében, vele szemben az egyébként alkalmazandó eltiltás csökkenthető, de nem lehet kevesebb az eltiltás időtartamának felénél.
(3) Ha az eltiltás időtartama végleges, akkor a (2) bekezdés szerint csökkentett időtartam nem lehet kevesebb nyolc évnél.
(4) A sportszakember által elkövetett 3.§ (2) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti doppingvétség tekintetében a (2)‐(3) bekezdésében meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.
(5) Ha a versenyző vagy a sportszakember a doppingeljárás során érdemben közreműködik más versenyző, csapat vagy sportszakember doppingvétségének a felderítésében, vagy az általuk elkövetett doppingvétség bizonyításában, velük szemben az
egyébként alkalmazandó eltiltás tekintetében a (2)‐(3) bekezdésben meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.
(6) A Doppingvétség miatt jogerős büntetést kiszabó határozat egy példányát a sportszövetség a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül megküldi a Nemzeti Sporthivatal elnöke részére.
10.§
(1) Az eltiltás hatálya alatt álló személy a doppingellenes szervezet által szervezett doppingellenes felvilágosító és rehabilitációs programokon kívül semmilyen formában nem vehet részt versenyrendszerben szervezett versenyen, kivéve nézőként.
(2) Az a személy, akivel szemben négy évnél hosszabb időtartamú eltiltás került kiszabásra, a négy év elteltét követően – azon sportágon kívül, amelyben a doppingvétséget elkövette – részt vehet alacsonyabb osztályban szervezett versenyeken, feltéve, ha az adott sportág versenyszabályzatában meghatározottak szerint az alacsonyabb osztályból nem kvalifikálhatja magát országos vagy nemzetközi versenyre.
(3) A versenyző az eltiltás hatálya alatt sportszakemberként, a sportszakember pedig versenyzőként nem tevékenykedhet.
(4) Az eltiltás hatálya alatt a versenyző köteles a tartózkodási helyéről, illetve annak megváltozásáról a doppingellenes szervezetet tájékoztatni, és versenyen kívüli vizsgálatok céljából részére rendelkezésre állni.
11.§
A fogalmak értelmezése
12.§
Jelen Szabályzatnak elválaszthatatlan melléklete a Nemzetközi Sportszövetség Doppingellenes Szabályzata, valamint a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 55/2004. (III.31.) Korm. rendelet 1. számú és 2. számú melléklete.
Jelen szabályzatot a Szövetség elnöksége ……………napján megtartott Elnökségi ülésen fogadta el, ………és léptette hatályba.
A WADA Kódexben szereplő fontos szabályok a dopping szabályzatra vonatkozóan:
A NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA ÉS FELÉPÍTÉSE:
A Szabályzat célja:
A sportolók azon jogának védelme, hogy doppingmentes környezetben sportolhassanak, így biztosítva az egész világon a sportolók egészségét, a sportszerűséget és az egyenlőséget.
A Szabályzat
A Szabályzatnak való megfeleléshez kötelező a nemzetközi követelmények betartása. A nemzetközi követelményeket időről‐időre módosíthatja a WADA Végrehajtó Bizottsága, az
Aláírókkal és a kormányokkal történt konzultációt követően. Ha a Szabályzat eltérően nem rendelkezik, a Nemzetközi követelmények és minden módosítás a Nemzetközi követelményben vagy a módosításban meghatározott napon lép hatályba.
A NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES SZABÁLYZAT ALAPJAI
DOPPINGELLENŐRZÉS:
Az alábbiakban felsorolt cikkelyeket, attól függően, hogy mennyire alkalmazhatóak az adott doppingellenes szervezet által végzett doppingellenes tevékenységre, érdemi változtatás nélkül kell beépíteni minden egyes doppingellenes szervezet szabályzatába (megengedve a lényegesnek nem minősíthető szerkesztési módosításokat, melyeket a szervezet nevére, a sportágra vagy a szakaszok számozására való utalás tesz szükségessé): 1. cikkely (A dopping definíciója), 2. cikkely (Doppingvétségek), 3. cikkely (Bizonyítás); 9. cikkely (Az egyéni eredmények automatikus érvénytelenítése), 10. cikkely (Egyéni szankciók), 11. cikkely (Csapatokat sújtó szankciók); 13. cikkely (Fellebbezés), a 17. Cikkely (Elévülés) és a Definíciók.
A résztvevők kötelesek betartani a releváns doppingellenes szervezet által ‐ a Szabályzatnak megfelelően ‐ elfogadott doppingellenes szabályokat. Minden aláírónak ki kell alakítania azon szabályokat és eljárásokat, melyek biztosítják, hogy minden, az aláíró ‐ és tagszervezete ‐ hatásköre alá tartozó résztvevő tájékoztatást kapjon az érintett doppingellenes szervezet hatályos doppingellenes szabályairól és kötelezze magát azok betartására.
1. CIKKELY
A DOPPINGOLÁS DEFINÍCIÓJA
A doppingolás egy vagy több, a Szabályzat 2.1‐2.8 pontjaiban meghatározott doppingvétség megvalósítása.
2. CIKKELY
A DOPPINGVÉTSÉGEK
Az alábbiak minősülnek doppingvétségnek:
2.1 Tiltott anyagnak vagy származékának vagy markerjének jelenléte egy sportoló testéből származó mintában.
2.1.1 Minden sportoló személyes kötelezettsége elkerülni azt, hogy tiltott anyag kerüljön a szervezetébe. A sportoló felelős bármilyen, a Mintájában talált tiltott anyag, származék vagy marker jelenlétéért. Ennek megfelelően a 2.1 pontban meghatározott doppingvétség megállapításához nem szükséges annak bizonyítása, hogy szándékosság, önhiba, gondatlanság vagy tudatos használat terheli a sportolót.
2.1.2 Azon anyagok kivételével, melyekre vonatkozóan mennyiségi küszöb került külön megállapításra a tiltólistán, a tiltott anyagnak, származékának, vagy
markerjeinek a sportoló testéből származó mintában bármilyen mennyiségben észlelt jelenléte megalapozza a doppingvétséget.
2.1.3 A tiltólista rögzíthet olyan speciális szempontokat ‐ a 2.1 pontban megfogalmazott általános szabály alóli kivételként ‐, amelyeket azon tiltott anyagok értékelésénél kell figyelembe venni, melyeket a szervezet önmaga is képes előállítani.
[Kommentár: Például a tiltólista úgy rendelkezhet, hogy a 6:1‐nél nagyobb T/E (tesztoszteron/epitesztoszteron) arány doppingolásnak minősül, kivéve, ha a doppingellenes szervezet által lefolytatott előzetes vagy utólagos teszt eredményeinek nyomonkövető elemzése egy természetes módon megnőtt arányt bizonyít, vagy a sportoló más módon bizonyítja, hogy a megnövekedett arány élettani vagy kóros állapot eredménye.]
2.2 Tiltott anyag vagy Tiltott módszer Használata vagy ennek Kísérlete
2.2.1 Az, hogy a Tiltott anyag vagy Módszer Használata sikeres volt‐e, nem lényeges. A doppingvétség elkövetésének megállapításához elégséges, hogy a Tiltott anyagot vagy Tiltott módszert Használták vagy Kísérletet tettek a Használatra.
Ha a sportoló versenyen kívül használ olyan tiltólistán szereplő anyagot, melynek használata egyébként nem tiltott versenyen kívül, az nem jelent doppingvétséget.]
2.3 A mintaszolgáltatási kötelezettség megtagadása vagy a mintaszolgáltatás elmaradása megfelelő indoklás hiányában ‐ azt követően, hogy a sportoló az alkalmazandó doppingszabályok szerint előírt értesítést kapott ‐ vagy a mintavétel akadályozása egyéb módon.
2.4 Az ésszerű szabályokon alapuló ‐ a sportolók versenyen kívüli rendelkezésre állására, ezen belül a sportoló hollétére vonatkozó információk biztosítására‐, valamint teszten való részvételére vonatkozó ‐ követelmények megsértése.
2.5 A doppingellenőrzés bármely elemének manipulálása, illetve ennek kísérlete.
2.6 Tiltott anyagok vagy módszerek birtoklása
2.6.1 A versenyen kívüli tesztek esetén tiltott anyag vagy tiltott módszer birtoklása a sportoló által bárhol és bármikor, kivéve, ha a sportoló igazolni tudja, hogy a birtoklás tekintetében a 4.4 pontban írtaknak megfelelően jóváhagyott gyógyászati célú mentességet (gyógyászati célú használat) élvez, vagy más, elfogadható indoklást ad.
2.6.2 A versenyen kívüli tesztek esetén tiltott anyag vagy tiltott módszer birtoklása a sportoló segítő csapate által egy sportolóval, versennyel vagy edzéssel összefüggésben bárhol és bármikor, kivéve, ha a sportoló segítő csapate igazolni tudja, hogy a 4.4 pontban írtaknak megfelelően az adott sportolónál jóváhagyott gyógyászati célú mentessége (gyógyászati célú használat) alapján történik a birtoklás vagy más, elfogadható indokolást ad.
2.7 Üzérkedés bármely tiltott anyaggal vagy tiltott módszerrel.
2.8 Tiltott anyag vagy tiltott módszer beadása a sportolónak vagy ennek kísérlete, avagy ebben való közreműködés, felbujtás, segítség, ennek leplezése vagy bármely más bűnsegédi, felbujtói közreműködés, mely doppingvétséggel vagy ennek Kísérletével függ össze.
3. CIKKELY
BIZONYÍTÁS
3.1 A bizonyítás szintje és a bizonyítási teher
A doppingellenes szervezetet terheli a doppingvétség megtörténtének bizonyítása. A doppingellenes szervezet általi bizonyításnak olyan szintűnek kell lennie, mely kellő meggyőző erővel bizonyítja a meghallgatást végző, és a vád komolyságát mérlegelő testület számára a doppingvétség elkövetését. A bizonyítás foka minden esetben legyen magasabb a puszta valószínűsítésnél, de nem kell többnek lennie, mint ami már meghaladja az indokolt kétség mértékét. Ahol a szabályzat szerint a bizonyítás a doppingvétség elkövetésével vádolt sportolót vagy más személyt terhel, hogy megcáfoljanak egy vélelmet vagy igazolják meghatározott tények vagy körülmények tényét, ott a bizonyítás foka elég, ha eléri a valószínűsítés szintjét.
3.2 A tények és vélelmek bizonyításának módszerei. A doppingvétségekkel kapcsolatos tények bármilyen megfelelő módon bizonyíthatóak, beleértve a beismerést is. Az alábbi bizonyítási szabályok alkalmazandóak a dopping ügyekben:
3.2.1 A WADA akkreditált laboratóriumok esetében érvényesül a vélelem, miszerint a minta elemzése és őrzése tekintetében a laboratóriumi elemzésekre vonatkozó nemzetközi követelményeknek megfelelően jártak el. A sportoló megcáfolhatja ezt, ha bebizonyítja, hogy eltértek a nemzetközi követelményektől.
Ilyen esetben a doppingellenes szervezetnek kell bizonyítania, hogy nem az eltérés miatt született a pozitív vizsgálati eredmény.
3.2.2 Ha a pozitív vizsgálati eredmény vagy egyéb doppingvétség megállapítása nem annak az eredménye, hogy eltértek a tesztelés során a nemzetközi követelményektől, akkor ez az eltérés nem érvényteleníti az eredményeket. Ha a sportoló bebizonyítja, hogy a tesztelés során eltértek a nemzetközi követelményektől, akkor a doppingellenes szervezetnek kell bizonyítania, hogy nem ezen eltérések eredménye a pozitív vizsgálati eredmény megállapítása, vagy nem ezen nyugszik a doppingvétség ténybeli alapja.
4. CIKKELY
A TILTÓ LISTA
4.1 A tiltó lista közzététele és felülvizsgálata. A WADA a szükséges gyakorisággal, de legalább évente, közzéteszi a tiltó listát, mint nemzetközi követelményt. A tiltó lista adott évi változatát és minden módosítását a WADA eljuttatja az összes aláíró és a kormányok részére, valamint az anyag felkerül a WADA honlapjára. Minden aláírónak meg kell tennie minden szükséges lépést annak érdekében, hogy eljuttassa a tiltó listát tagjai és alapítói részére. Minden egyes doppingellenes szervezet szabályzatának úgy kell rendelkeznie ‐ kivéve, ha a tiltó listában vagy egy módosításában másként rendelkeznek ‐ hogy a tiltó lista és a módosítások a doppingellenes szervezet szabályzata tekintetében három hónappal azután lépnek hatályba – a doppingellenes szervezet bármilyen további jogi aktusa nélkül ‐, hogy a WADA publikálta a tiltó listát.
4.2 A tiltó listán szereplő tiltott anyagok és tiltott módszerek
A tiltó lista azon tiltott anyagokat és tiltott módszereket tartalmazza, melyek mindig tiltottak (mind versenyen, mind pedig versenyen kívül), jövőbeli versenyeken érvényesülő teljesítményfokozó vagy éppen fedő hatásuk miatt, valamint azokat az anyagokat és módszereket, melyek csak versenyen tiltottak.
4.3. A WADA által meghatározott tiltott anyagok és tiltott módszerek, melyek felkerülnek a tiltó listára véglegesek és nem kérdőjelezhetőek meg egy sportoló vagy más személy által azon az alapon, hogy az anyag vagy a módszer nem fedőanyag vagy potenciálisan nem teljesítménynövelő, nincs egészségügyi kockázata, illetve nem ellenkezik a sport szellemével.
4.4 Gyógyászati célú alkalmazás
A WADA kialakít egy nemzetközi szabványt, mely meghatározza azt az eljárást, amely alapján megadható a mentesség a gyógyászati célú alkalmazás miatt.
Minden nemzetközi szövetségnek rendelkeznie kell egy eljárási renddel, mely lehetővé teszi, hogy minden nemzetközi szintű sportoló‐, illetve minden más sportoló, aki részt vesz nemzetközi sporteseményen és olyan dokumentált egészségi állapotban van, mely indokolja a tiltott anyag vagy tiltott módszer használatát, folyamodhasson a gyógyászati célú mentesség megadásáért. Minden nemzeti doppingellenes szervezetnek rendelkeznie kell egy eljárási renddel, hogy a hatáskörébe tartozó minden, nem nemzetközi szintű sportoló, aki olyan dokumentált egészségi állapotban van, mely indokolja a tiltott anyag vagy tiltott módszer használatát, folyamodhasson a gyógyászati célú mentesség megadásáért. Az ilyen kérelmeket a gyógyászati célú használatra vonatkozó nemzetközi szabványnak megfelelően kell elbírálni. A nemzetközi szövetségeknek és a nemzeti doppingellenes szervezeteknek azonnal jelenteniük kell a WADA részére, ha olyan nemzetközi szintű‐, vagy országos szintű sportolónak adták meg a mentességet, aki szerepel a saját nemzeti doppingellenes szövetségének nyilvántartott vizsgálati csoportjában.
A WADA saját hatáskörben vizsgálhatja bármely olyan nemzetközi szintű, vagy országos szintű sportolónak adott mentességet, aki szerepel a saját nemzeti doppingellenes szövetségének nyilvántartott vizsgálati csoportjában. Továbbá, bármely olyan sportoló kérésére, akinek nem adták meg a mentességet, a WADA megvizsgálhatja az elutasító döntést. Amennyiben a WADA úgy találja, hogy a mentesség megadása vagy ennek megtagadása nincs összhangban a gyógyászati célú használatra vonatkozó nemzetközi szabvánnyal, úgy a WADA megváltoztathatja a döntést.
5. CIKKELY
ELLENŐRZÉS
6. CIKKELY
MINTA ANALÍZIS
7. CIKKELY
AZ EREDMÉNYEK KEZELÉSE
7.1 A pozitív eredmény előzetes felülvizsgálata
Amennyiben egy minta tekintetében pozitív eredményt kap kézhez, az eredménykezelésért felelős doppingellenes szervezetnek meg kell vizsgálnia, hogy: (a) nem adtak‐e az adott esetre alkalmazható gyógyászati célú mentességet, vagy (b) történt‐e valamilyen nyilvánvaló eltérés a nemzetközi teszt‐, vagy laboratóriumi analízisre vonatkozó követelményektől, amely érvénytelenné tenné a pozitív eredményt.
7.2 Értesítés az előzetes felülvizsgálatot követően
Amennyiben a 7.1 pontnak megfelelő előzetes felülvizsgálat nem tár fel alkalmazható gyógyászati célú mentességet vagy olyan eltérést, mely érvénytelenítené a pozitív eredményt, a doppingellenes szervezetnek azonnal tájékoztatnia kell a sportolót, a saját szabályzatában megszabott formában arról, hogy: (a) pozitív eredmény született; (b) melyik doppingellenes szabályt sértette meg vagy, a 7.3 Pontnak megfelelő pótvizsgálat esetén ez utóbbinak leírását; (c) a sportolónak jogában áll azonnal kérni a B minta analízisét vagy, hogy e kérelem hiánya olyan, mintha lemondott volna a B minta analízisének jogáról; (d) a sportolónak és/vagy képviselőjének azon jogáról, hogy jelen legyenek a B minta kinyitásánál és analízisénél, ha ezeket kérték; és (e) a sportolónak azon jogáról, hogy másolatot kérjen az A és B minta laboratóriumi dokumentációjáról, amelynek a laboratóriumi analízisekre vonatkozó nemzetközi követelményekben meghatározott információkat kell tartalmaznia.
7.3 A pozitív eredmény további vizsgálata, amennyiben ezt a tiltó lista előírja
A doppingellenes szervezetnek vagy az előbbi által létrehozott más felülvizsgálati szervnek akkor is el kell végeznie a pótvizsgálatot, ha ezt a tiltólista írja elő. Ennek befejezésekor a doppingellenes szervezetnek azonnal értesítenie kell a sportolót az eredményről valamint arról, hogy a a doppingellenes szervezet álláspontja szerint történt‐e doppingvétség.
7.4 Egyéb doppingvétségek felülvizsgálata
A doppingellenes szervezetnek vagy az általa létrehozott felülvizsgálati szervnek el kell végeznie minden olyan pótvizsgálatot, melyet a Szabályzatnak megfelelő és alkalmazandó doppingellenes szabályok és irányelvek előírnak, vagy amelyeket a doppingellenes szervezet egyébként célszerűnek ítél. A doppingellenes szervezetnek – a saját szabályzatában előírtaknak megfelelően ‐ azonnal értesítenie kell a sportolót vagy egyéb szankcionálható személyt, megjelölve a valószínűsíthetően megsértett doppingellenes szabályt és a doppingvétség elkövetésének alapjául szolgáló tényeket.
7.5 Az ideiglenes felfüggesztés esetén érvényesülő elvek
Egy adott aláíró kialakíthatja saját szabályait, melyek lehetővé teszik az ideiglenes felfüggesztés alkalmazását a 7.1 és 7.2 pontokban írt vizsgálati és értesítési szakaszt követően, de még a 8. cikkelyben (Az elfogulatlan meghallgatáshoz való jog) írt végső meghallgatás előtt. E szabályokat azon sportesemények és csapatok tekintetében alkalmazhatja, amelynek döntéshozó szerve, illetve amelyek kiválasztásáról dönt. Ennek azonban feltétele, hogy az ideiglenes felfüggesztés előtt a sportolónak lehetősége legyen: (a) egy előzetes meghallgatásra, akár az ideiglenes felfüggesztésről szóló döntés meghozatala előtt, akár utána, de kellő időben; vagy (b) egy gyorsított meghallgatásra a 8. cikkelynek (Az elfogulatlan meghallgatáshoz való jog) megfelelően.
Amennyiben ideiglenes felfüggesztés kerül kiszabásra a pozitív teszteredményű A minta esetén és ezt követően a B minta vizsgálati eredménye nem erősíti meg az A minta
eredményét, akkor a sportolóval szemben további szankció nem alkalmazható, és a korábban kiszabott szankciókat is hatálytalanítani kell. Abban az esetben, ha a sportolót vagy csapatát a versenyből visszahívják és ezt követően a B minta eredménye nem erősíti meg az A minta eredményét, a sportoló, illetve csapata folytathatja a versenyt, ha ez a verseny menetét egyebekben nem befolyásolja.
8. CIKKELY
MÉLTÁNYOS MEGHALLGATÁSHOZ VALÓ JOG
Az eredmények kezeléséért felelős minden doppingellenes szervezet köteles meghallgatni azt a személyt, akit doppingvétség elkövetésével vádolnak. A meghallgatási eljárás tárgyát annak megállapítása képezi, hogy történt‐e doppingvétség és amennyiben igen, milyen következmények alkalmazhatóak. A meghallgatási eljárást a következő elvek alapján kell lefolytatni:
• időszerű meghallgatás,
• tisztes és pártatlan testület,
• jogi képviselethez való jog a személy költségén,
• a vád tárgyát képező doppingvétségre vonatkozó gyors és kielégítő mértékű tájékoztatás,
• a vád tárgyát képező doppingvétségre és annak következményeire vonatkozó nyilatkozattételhez való jog,
• minden felet megillető jog a bizonyításhoz, beleértve a kérdések intézését a tanúkhoz (a testület joga eldönteni, hogy elfogadja‐e a telefonon vagy írásban történő tanúvallomást),
• tolmácshoz való jog a tárgyaláson, kinek személyét a döntéshozó testület választja ki, illetve határoz a felmerült költségek viseléséről,
• jog az ésszerű időn belül meghozott, írásbeli, indokolt döntéshez.
9. CIKKELY
EGYÉNI EREDMÉNYEK AUTOMATIKUS ÉRVÉNYTELENÍTÉSE
A versenyen történő vizsgálat kapcsán elkövetett doppingvétség automatikusan az adott versenyen szerzett egyéni eredmények érvénytelenítését eredményezi, annak minden következményével, beleértve a sportoló minden éremtől, ponttól, díjtól történő megfosztását.
10. CIKKELY
EGYÉNI SZANKCIÓK
10.1 Eredmények érvénytelenítése azokon a sporteseményeken, amelyeken doppingvétséget követnek el.
A sportesemény irányító testületének döntésétől függően, amennyiben egy sportesemény alatt, vagy azzal kapcsolatban doppingvétséget követnek el, a sportoló valamennyi, az adott sporteseményen szerzett eredményét érvénytelenítik, annak minden következményével együtt, beleértve a sportoló érmektől, pontoktól és díjaktól történő megfosztását, kivéve a 10.1.1. cikkelyben foglalt esetet.
Annak megítéléséhez, hogy a sportesemény többi eredménye is érvénytelenítésre kerüljön ‐e, olyan tényezőket kell például vizsgálni, mint a sportoló által elkövetett doppingvétség súlya, és az a tény, hogy más versenyeken negatív eredményei voltak‐e.]
10.1.1 Ha a sportoló igazolja, hogy nem terheli sem vétkesség, sem gondatlanság a doppingvétség kapcsán, akkor más versenyen elért egyéni eredményei nem érvényteleníthetőek, kivéve, ha a doppingvétség nagy valószínűséggel hatással volt a többi versenyen elért eredményeire is.
10.2 Eltiltás alkalmazása tiltott szerek és tiltott módszerek esetén
A 10.3 cikkelyben meghatározott szerek kivételével az eltiltás időtartama a 2.1 cikkely (Tiltott szernek, származékának, illetve markerjének jelenléte), a 2.2 cikkely (Tiltott szer vagy tiltott módszer használata, illetve annak kisérlete) és 2.6 cikkely (Tiltott szer vagy módszerek birtoklása) megsértése esetén a követező:
Első vétség esetén: 2 év eltiltás.
Második vétség esetén: élethosszig tartó eltiltás.
Azonban a sportolónak vagy más személynek továbbra is minden egyes esetben fennáll a lehetősége, hogy az eltiltás kiszabása előtt a 10.5 cikkely szerint igazolja, hogy a fenti szankció enyhítésének, illetve attól való eltekintésnek van helye.
10.3 Meghatározott szerek
A tiltó lista meghatározhat olyan szereket, amelyek esetében különösen valószínű a doppingvétségek akaratlan elkövetetése, így például olyan anyagok tekintetében, amelyek gyakori alkotóelemei gyógyszereknek, vagy meghatározhat olyanokat is, ahol igen valószínűtlen azok doppingszerként történő, sikeres alkalmazása. Azokban az esetekben, amikor a sportoló igazolja, hogy az ilyen jellegű szert nem a sportolói teljesítménye fokozásának céljával alkalmazta, a 10.2. cikkelyben meghatározott eltiltási időtartam helyett az alábbiak alkalmazandók:
Első vétség esetén: Legalább figyelmeztetés és megrovás ‐ amely nem jár a későbbi sporteseményektől történő eltiltással – és legfeljebb 1 (egy) év eltiltás.
Második vétség esetén: 2 (két) év eltiltás.
Harmadik vétség esetén: Élethosszig tartó eltiltás.
A sportolónak vagy más személynek továbbra is fennáll a lehetősége, hogy minden egyes esetben az eltiltás kiszabása előtt a 10.5 cikkely szerint igazolja, hogy a fenti szankciótól való eltekintésnek, vagy – második vagy harmadik esetben elkövetett doppingvétségek esetén ‐ enyhítésnek, illetve attól való eltekintésnek van helye.
A 10.5.2. cikkely szerinti büntetés ʺenyhítésiʺ szabályok csak a második, illetve harmadik esetben elkövetett doppingvétségek szankcionálása esetén alkalmazhatóak, mert az első esetben elkövetett doppingvétség esetén alkalmazandó szankciók már önmagukban megfelelően biztosítják a lehetőséget a személy vétkességének a mérlegelésére.]
10.4 Eltiltás egyéb doppingvétségek esetén
Egyéb doppingvétségek esetén az eltiltás időtartama az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
10.4.1 A 2.3. (Mintavétel megtagadása vagy meghiúsítása), vagy 2.5. (A doppingellenőrzés manipulációja) cikkelyek szerinti doppingvétségek esetén az eltiltás a 10.2. cikkelyben rögzített időtartamban alkalmazandó.
10.4.2 A 2.7 Cikkely (Üzérkedés) vagy 2.8 Cikkely (Tiltott szer vagy tiltott módszer beadása) az eltiltás időtartama 4 évtől egészen életfogytig terjedő eltiltásig terjedhet. A kiskorú terhére elkövetett doppingvétség különösen súlyos vétségként kerül megítélésre, és amennyiben a sportolót támogató személy követi el a vétséget, nem a 10.3 cikkelyben rögzített meghatározott anyag felhasználásával, akkor életfogytig tartó eltiltással sújtható. Továbbá, amennyiben az ilyen jellegű vétség doppingvétsége nemcsak a sportszabályzatokat sértik, akkor ezeket az illetékes közigazgatási, szakmai vagy bírói szervnek is jelenteni kell.
10.4.3 A 2.4. cikkely (Tartózkodási helyre vonatkozó bejelentés, vagy tesztvizsgálat elmulasztása) megsértése esetén az eltiltás időtartama 3 hónaptól 2 évig terjedhet annak a doppingellenes szervezetnek a szabályai szerint, amely által kezdeményezett vizsgálatot a sportoló meghiúsította, vagy amelynek a tartózkodási helyre vonatkozó tájékoztatáskérését nem teljesítette. Az eltiltás időtartamát a 2.4. cikkely ismételt megsértése esetén annak a doppingellenes szervezetnek a szabályai állapítják meg, amely által kezdeményezett vizsgálatot a sportoló meghiúsította, vagy amelynek a tartózkodási helyre vonatkozó tájékoztatáskérését nem teljesítette.
10.5 Az eltiltástól mellőzése vagy időtartamának csökkentése kivételes körülmények esetén.
10.5.1 Vétkesség vagy gondatlanság hiánya
Ha a sportoló egyedi esetében igazolni tudja, hogy a 2.1. cikkely (Tiltott szernek, vagy származékának vagy markerjének a jelenléte) szerint elkövetett doppingvétség vagy a 2.2. cikkely szerinti tiltott szer vagy tiltott módszer használatának esetén nem terheli vétkesség vagy gondatlanság a doppingvétség elkövetésében, az egyébként alkalmazandó eltiltási időszak mellőzendő. Ha a tiltott szer, származéka, vagy markerje a sportoló szervezetéből származó mintában kimutatható, megsértve ezzel a 2.1. cikkelyt (tiltott szer jelenléte), annak érdekében, hogy az eltiltás mellőzhető legyen a sportolónak azt is igazolnia kell, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe,. Abban az esetben, amikor a jelen cikkelyben foglaltak alkalmazásra kerülnek és az egyébként alkalmazandó eltiltás mellőzésre kerül, a doppingvétség nem vehető figyelembe a 10.2., 10.3. és 10.6. cikkelyek szerinti többes elkövetések esetén az eltiltás időtartamának megállapítása tekintetében.
10.5.2 Súlyos vétkesség vagy gondatlanság hiánya
A jelen 10.5.2 cikkely a 2.1 cikkely (tiltott szernek, származékának vagy markerjének a jelenléte) szerint elkövetett doppingvétség vagy a 2.2 cikkely szerinti tiltott szer vagy tiltott módszer használatának esetén, valamint a 2.3 cikkely szerinti mintavétel elmulasztása, vagy a 2.8 cikkely szerint tiltott szer vagy tiltott módszer beadása vagy alkalmazása esetén érvényesíthető. Ha a sportoló egyedi esetben igazolni tudja, hogy a fenti doppingvétségek elkövetésében súlyos vétkesség vagy gondatlanság nem terheli, akkor az eltiltás
időtartama csökkenthető, de nem lehet kevesebb, mint az egyébként alkalmazandó időtartam fele. Ha az egyébként alkalmazandó eltiltási időtartam élethosszig szóló, a jelen cikkely alapján csökkentett időtartam nem lehet kevesebb 8 évnél. Ha a tiltott szernek, származékának vagy markerjének a jelenléte a sportoló szervezetéből származó mintában kimutatható, megsértve ezzel a 2.1. cikkelyt (tiltott szer jelenléte), annak érdekében az eltiltás időtartama csökkenthető legyen a sportolónak azt is igazolnia kell, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe.
A 10.5.2 cikkely csak az ott meghatározott doppingvétségek esetén alkalmazható, mert csak ezek a vétségek alapulhatnak olyan cselekményeken, amelyeket esetlegesen nem szándékosan követnek el. A 2.4 cikkely megsértésével (Tartózkodási helyre vonatkozó tájékoztatás, elmulasztott vizsgálatok) elkövetett doppingvétségek sem tartoznak ebbe a körbe, annak ellenére, hogy nem csak szándékosan követhetőek el, mert a 2.4 cikkely megsértésének szankcionálása (3 hónaptól 2 évig) elégséges mérlegelési lehetőséget ad a sportoló vétkességi fokának figyelembe vételére.]
10.5.3 A sportoló érdemi közreműködése a sportolót segítő csapat vagy mások doppingvétségének a felderítésében vagy bizonyításában.
A doppingellenes szervezet egyéni esetben akkor is csökkentheti az eltiltás időtartamát, ha a sportoló érdemben segítette a doppingellenes szervezetet más személy doppingvétségének a felderítésében, beleértve a 2.6.2 cikkely (Birtoklás a sportolót segítő csapat részéről) szerinti birtoklást, a 2.7 cikkely (Üzérkedés), vagy 2.8 cikkely (Sportoló részére történő beadás). Az eltiltás csökkentett mértéke azonban nem lehet kevesebb az egyébként alkalmazandó minimális eltiltási időtartam felénél. Ha az egyébként alkalmazandó eltiltási időszak élethosszig tartó, a jelen cikkely alapján alkalmazható csökkentett időtartam nem lehet kevesebb 8 évnél.
10. 6 Egyes ismételt vétségekre vonatkozó szabályok
10.6.1 A 10.2., 10.3., és 10.4. cikkelyek szerinti szankciók alkalmazása tekintetében második doppingvétség csak akkor vehető figyelembe a szankciók alkalmazása szempontjából, ha a doppingellenes szervezet igazolja, hogy a sportoló, vagy más személy azt követően követte el a második doppingvétséget, hogy az első vétségre vonatkozóan értesítést kapott, vagy a doppingellenes szervezet elvárható mértékben megkísérelte az értesítést; ha a fentieket a doppingellenes szervezet nem tudja igazolni, akkor a vétséget első vétségnek kell tekinteni, és a szankciót a súlyosabb szankcióval büntetendő vétség után kell megállapítani.
10.6.2 Ha a sportoló doppingvétsége ugyanazon doppingellenőrzés alapján mind a 10.3. cikkely szerinti meghatározott szer, és mind valamely más tiltott szer, vagy tiltott módszer használatával kapcsolatos, akkor a sportolót egyetlen doppingvétség elkövetése tekintetében kell szankcionálni, de a büntetés a legsúlyosabban szankcionálható tiltott szer, vagy tiltott módszer alapján kerül megállapításra.
10.6.3 Ha a sportoló két különálló doppingvétséget követett el és az egyik a 10.3 cikkely (meghatározott anyag) szerint szankcionálható meghatározott anyag, a másik pedig 10.2 cikkely szerint szankcionálható valamely más tiltott
szer, vagy tiltott módszer használatával kapcsolatos, vagy a vétség a 10.4.1 cikkely alapján szankcionálható, akkor az eltiltás időtartama a második vétségért kettőtől három évig terjedhet. Az a sportoló aki 10.3 cikkely szerinti meghatározott szer és más 10.2 vagy 10.4.1 szerinti doppingvétség kombinációjával harmadik esetben valósít meg doppingvétséget, élethosszig tartó eltiltással büntethető.
10.7 A mintavételt követő versenyek eredményeinek érvénytelenítése
A pozitív eredményű mintát eredményező verseny eredményeinek a 9. cikkely (Egyéni eredmények automatikus érvénytelenítése) szerinti automatikus érvénytelenítésén túl a pozitív eredményű mintavétel (akár versenyen történt, akár versenyen kívül) időpontját követően elért eredmények, valamint, ha az ideiglenes felfüggesztés vagy az eltiltás időtartama alatt újabb doppingvétséget követnek el, amennyiben a méltányosság másként nem kívánja, érvénytelenítésre kerülnek, annak minden következményével együtt, beleértve az érmektől, pontoktól, díjaktól való megfosztást.
10.8 Az eltiltási időszak kezdete
Az eltiltási időszak az eltiltásról rendelkező meghallgatáson hozott döntés, vagy ha meghallgatástól eltekintettek, az eltiltás elfogadásának, vagy egyéb módon történő kiszabásának a napjával kezdődik. Az ideiglenes felfüggesztés (akár önként elfogadott, akár kiszabott) teljes időtartama beszámításra kerül a letöltendő eltiltás időtartamába. Azokban az esetekben, ha a méltányosság azt kívánja, például a meghallgatási eljárás, vagy a doppingellenőrzés más olyan tényezője elhúzódik, amelyért a sportoló nem felelős, a szankciót elrendelő testület az eltiltási időszak kezdetét egy korábbi időpontban, a Mintavétel időpontjában is meghatározhatja.
10.9 Az eltiltási időszak alatti státusz
Az eltiltott személy az eltiltás időtartama alatt semmilyen formában nem vehet részt az aláírók vagy tagszervezeteik által rendezett vagy felügyelt versenyen vagy más tevékenységben (kivéve a hivatalos doppingellenes felvilágosító és rehabilitációs programokat). Továbbá bármely olyan doppingvétség esetén, amely nem érinti a 10.3 cikkely szerinti meghatározott szerek használatát, az aláírók, tagszervezeteik, illetve a kormányok a visszatartják a sportolónak járó pénzügyi támogatásokat vagy más sportolói juttatásokat, illetve azoknak egy részét. Az a személy, akit négy évnél hosszabb időre került eltiltásra, négy év letöltését követően részt vehet helyi sporteseményeken, kivéve azt a sportágat, amelyben a doppingvétséget elkövette, és csak addig, ameddig a helyi sportesemény nem minősül olyan szintűnek, hogy a sportolót közvetlenül vagy közvetve (vagy pontok összesítése útján) országos bajnokságra vagy nemzetközi sporteseményre kvalifikálhatná.
10.10 Eltiltás után visszatérő sportoló vizsgálata. A sportoló köteles rendelkezésre állni a vizsgálati illetékességgel rendelkező doppingellenes szervezet által végzett versenyen kívüli vizsgálatokra és köteles tartózkodási helyéről pontos és naprakész tájékoztatást adni ilyen jellegű kérés esetén, bármely ideiglenes felfüggesztés és eltiltás teljes ideje alatt, amely egyik feltétele annak, hogy az eltiltási időszak lejártát követően a sportoló visszanyerje versenyzői jogosultságát. Ha a sportoló eltiltási időszak alatt
vonul vissza a sportolástól és kikerül a versenyen kívüli vizsgálati csoportból és később ismét vissza szándékozik térni, akkor a sportoló egészen addig nem tekinthető jogosultnak a visszatérésre, amíg nem értesíti az illetékes doppingellenes szervezet és nem vett részt versenyen kívüli vizsgálatokban olyan időtartamban, mint amennyi a visszavonulásától az eltiltási időszak végéig terjedő időtartam.
11. CIKKELY
CSAPATOKAT SÚJTÓ KÖVETKEZMÉNYEK
Ha egy sporteseménnyel kapcsolatosan egy csapatsportban több mint egy csapattagot értesítenek doppingvétség gyanújáról a 7. cikkely alapján, akkor a csapatot a sportesemény vonatkozásában célzott vizsgálatnak vetik alá. Ha egy sportesemény alatt egy csapatsportban több mint egy csapattag esetében doppingvétséget fedeznek fel, a csapat diszkvalifikálható, vagy más fegyelmi intézkedés alkalmazható ellene. Azokban a sportágakban, amelyek nem csapatsportok, de a díjak csapatok részére kerülnek odaítélésre, az adott nemzetközi szövetség irányadó szabályai szerint alkalmazandó fegyelmi intézkedések hozhatók meg a csapat ellen, ha egy vagy több csapattagja doppingvétséget követett el.
12. CIKKELY
SPORTEGYESÜLETEK ELLENI SZANKCIÓK
13. CIKKELY
JOGORVOSLATOK
13.1 Megfellebbezhető döntések
A Szabályzat, vagy a Szabályzatnak megfelelően elfogadott szabályok alapján hozott döntések a 13.2–13.4 cikkelyekben foglaltak szerint megfellebbezhetőek. A fellebbviteli testület eltérő döntésének hiányában a megfellebbezett döntések a fellebbezés elbírálásáig hatályban maradnak. További feltétel, hogy a fellebbezés benyújtása előtt a doppingellenes szervezet szabályai által biztosított valamennyi felülvizsgálati eljárást ki kell meríteni, feltéve, hogy a felülvizsgálati eljárás a 13.2.2 cikkelyben foglalt elveknek megfelel.
13.2 Doppingvétségre, következményekre és ideiglenes felfüggesztésre vonatkozó döntések elleni fellebbezés
A doppingvétséget megállapító‐, a doppingvétséggel kapcsolatban következményeket megállapító‐, a doppingvétség hiányát megállapító‐, egy adott doppingvétség és következményei vonatkozásában egy doppingellenes szervezet illetékességének hiányát megállapító‐, és a 7.5. cikkely megsértésének, vagy ideiglenes meghallgatás eredményeként ideiglenes felfüggesztést kilátásba helyező döntés kizárólag a 13.2. cikkely alapján fellebbezhető meg.
13.2.1 Nemzetközi szintű sportolót érintő fellebbezések
Nemzetközi sportesemény keretében zajló versennyel kapcsolatos, vagy nemzetközi szintű sportolót érintő esetek vonatkozásában hozott döntések
kizárólag a CAS előtt fellebbezhetőek meg, a bíróság vonatkozó szabályai szerint.
13.2.2 Első osztályú sportolót érintő fellebbezések
A nemzeti doppingellenes szervezetek által igazoltnak minősített sportolót érintő esetekben, amikor a 13.2.1 cikkely szerinti fellebbezésre nincs lehetőség, a doppingellenes szervezet által lefektetett szabályok szerint egy független és pártatlan testület előtt fellebbezhető meg a döntés. A fellebbezésre vonatkozó szabályokat az alábbi elvek szerint kell megalkotni:
• kötött eljárási időn belül megtartott meghallgatás;
• tisztességes, pártatlan és független ítélkező testület;
• jogi képviselethez való jogosultság a személy saját költségén;
• kötött eljárási időn belül hozott, írásos, indokolt ítélet.
13.2.3 Fellebbezésre jogosult személyek
A 13.2.1 cikkely szerinti esetekben a CAS‐hoz az alábbiak fordulhatnak jogorvoslatért: (a) a sportoló vagy más személy, akinek a vonatkozásában a megfellebbezett döntést hozták; (b) az alapügyben szereplő másik fél; (c) az illetékes nemzetközi szövetség vagy más doppingellenes szervezet, amely szankciókat jogosult elrendelni; (d) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, amennyiben az ügy kihatással lehet az Olimpiai, vagy Paralimpiai Játékokra; (e) WADA. A 13.2.2 cikkely szerinti esetekben a fellebbezésre jogosult felek, akik az országos szintű felülvizsgálati testülethez fordulhatnak, a nemzeti doppingellenes szövetség szabályaiban kerülnek meghatározásra, de mindenképp beletartozik ebbe a jogosulti körbe (a) a sportoló vagy más személy, akinek a vonatkozásában a megfellebbezett döntést hozták; (b) az alapügyben szereplő másik fél; (c) az illetékes nemzetközi szövetség; (d) WADA. A 13.2.2 cikkely szerinti esetekben a WADA‐t és a nemzetközi szövetséget megilleti a CAS‐hoz való fellebbezés joga az országos szintű felülvizsgálati testület döntése vonatkozásában.
13.3 Gyógyászati célú mentesség engedélyezésére vagy elutasítására vonatkozó döntés elleni fellebbezés
Gyógyászati célú mentesség engedélyezését vagy elutasítását megváltoztató WADA döntést a sportoló és a megváltoztatott döntést hozó doppingellenes szervezet kizárólag a CAS előtt fellebbezheti meg. A WADA‐n kívül más doppingellenes szervezet által hozott gyógyászati célú mentesség elutasítását kimondó döntést, amelyet a WADA nem változtatott meg, az SVB előtt a nemzetközi szintű sportoló, és a 13.2.2. cikkely szerinti országos felülvizsgálati testület előtt más sportoló megfellebbezheti. Ha az országos felülvizsgálati testület a gyógyászati célú mentesség elutasítását kimondó döntést megváltoztatja, döntését a CAS előtt a WADA megfellebbezheti.
14. CIKKELY
TITOKTARTÁS ÉS JELENTÉSTÉTEL
Tekintettel a doppingvétség elkövetésével gyanúsított személyek személyiségi jogaira és érdekeire az aláírók az alábbi elvekben állapodnak meg a doppingellenes eredmények koordinálása, a nyilvánosság és a személyes felelősségek vonatkozásában:
14.1 Pozitív vizsgálati eredményekkel és más valószínűsíthető doppingvétségekkel kapcsolatos információk
A doppingellenes szervezet a 7. cikkely (Eredménykezelés) szerinti eredménykezelői felelőssége mellett értesíti a sportolót, akinek mintavétele pozitív vizsgálati eredményt hozott, valamint azt a sportolót, illetve más személyt, aki doppingvétséget követhetett el. A sportoló nemzeti doppingellenes szervezete, az érintett nemzetközi szövetség és a WADA szintén értesítést kap még a 7.1 és 7.2 cikkelyekben rögzített eljárás befejezését megelőzően. Az értesítés tartalmazza a sportoló nevét, állampolgárságát, sportágát és szakágát, a vizsgálat versenyen történő, vagy versenyen kívüli jellegét, valamint a mintavételnek és a vizsgálati eredmény laboratóriumi jelentésének időpontját. A fent nevezett személyeket és doppingellenes szervezeteket folyamatosan és naprakészen tájékoztatni kell a 7. (Eredménykezelés), 8. (Tisztességes meghallgatáshoz való jog) és 13. (Jogorvoslatok) cikkelyek szerinti eljárások és vizsgálatok eredményéről és állásáról, valamint bármely más esetben, amikor a 10.5.1 (Vétkesség vagy gondatlanság hiánya) cikkely alapján az eltiltást megszűntették, vagy a 10.5.2 (Súlyos vétkesség vagy gondatlanság hiánya) cikkely alapján mérsékelték. Továbbá a megszüntetés illetve mérséklés okát a részükre eljuttatott írásos döntés indoklásában részletesen ki kell fejteni. A tájékoztatott szervezet a fenti információkat addig az időpontig, amíg a doppingellenes szervezet eredménykezelői felelőssége mellett a fentieket nyilvánosságra nem hozta, illetve annak ellenére nem hozta nyilvánosságra, hogy a 14.2 cikkelyben foglaltak szerint így kellett volna tennie, csak a szervezetén belül, a beosztásuk alapján szükségszerűen jogosult személyek részére teheti hozzáférhetővé.
14.2 Közzététel
A doppingellenes szervezet a 7.1 és 7.2 cikkelyekben rögzített adminisztratív felülvizsgálati eljárás befejezését követően teheti közzé ‐ eredménykezelői felelőssége mellett – azon sportoló személyazonosságát, akinek a mintavétele pozitív teszteredményt hozott, valamint ugyanez érvényesül annak a sportolónak, illetve más személynek az esetén, akit más doppingellenes szabály megsértésével gyanúsítanak. Az eredménykezelésért felelős doppingellenes szervezet a doppingellenes ügy állásáról – azaz, hogy a doppingvétséget megállapították, a meghallgatás jogáról lemondtak, vagy hogy a doppingvádemelésre nem a megfelelő időpontban került sor ‐ nyilvános beszámolót köteles közzétenni legfeljebb 20 napon belül azt követően, hogy a 8. cikkely szerinti meghallgatáson a fentieket megállapították.
14.3 Sportoló tartózkodási helyére vonatkozó információk
Az a sportoló, akit nemzetközi szövetsége vagy nemzeti doppingellenes szövetsége versenyen kívüli vizsgálati csoportba tartozóként azonosít, köteles tartózkodási helyéről pontos és naprakész adatokat szolgáltatni. A nemzetközi szövetségeknek és a nemzeti doppingellenes szervezeteknek kell koordinálni a sportolók azonosítását és a tartózkodási helyükre vonatkozó naprakész adatok gyűjtését, amelyeket továbbítanak a WADA részére. A WADA ezeket az adatokat más doppingellenes szervezetek részére is hozzáférhetővé teszi, amelyek a 15. cikkely szerint a sportoló vizsgálatára hatáskörrel rendelkeznek. A fenti adatokat minden esetben szigorúan zártan kell kezelni, és kizárólag a vizsgálatok
megszervezése, összehangolása és elvégzése céljából használhatóak fel, és azonnal megsemmisítendőek, amikor a fenti célok érdekében őrzésük már nem indokolt.
14.4 Statisztikai jelentés
A doppingellenes szervezetek legalább éves rendszerességgel kötelesek doppingellenőrző tevékenységükről általános statisztikai jelentést közzétenni, és annak egy másolati példányát a WADA részére eljuttatni.
14.5 A doppingellenőrzés központi adatbankja
A WADA központi adatbankként tevékenykedik a nemzeti doppingellenes szervezetek nyilvántartott mintavételi csoportjában szereplő nemzetközi szintű és igazolt sportolók vizsgálati adatainak és vizsgálati eredményeinek a vonatkozásában. Az összehangolt vizsgálat‐eloszlási tervezés elősegítése és a különböző doppingellenes szervezetek által végzett vizsgálatok közötti szükségtelen átfedések elkerülése érdekében minden egyes doppingellenes szervezet köteles a vizsgálatot elvégzését követő legrövidebb időn belül jelenteni valamennyi versenyen és versenyen kívül végzett vizsgálatot a WADA központi adatbankja részére. A WADA a hozzá eljuttatott információkat hozzáférhetővé teszi a sportoló, a sportoló nemzeti szövetsége, nemzeti olimpiai bizottsága vagy nemzeti paralimpiai bizottsága, a nemzeti doppingellenes szövetség, a nemzetközi szövetség, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy Nemzetközi Paralimpiai Bizottság részére. A WADA szigorúan titkosan kezeli a sportoló személyes adatait és legalább évente közzéteszi a fenti adatokat összegezve tartalmazó statisztikai célú jelentését.
15. CIKKELY
DOPPINGELLENÖRZÉSI FELADATOK RÖGZÍTÉSE
15.3 Eredménykezelés, meghallgatás, szankciók
A 15.3.1 cikkelyben rögzített kivétellel az eredménykezelés és a meghallgatások lefolytatása a mintavételt kezdeményező és irányító doppingellenes szervezet feladata, illetve az ő eljárási szabályai az irányadóak (amennyiben mintavétel nem történt, ez a rendelkezés arra a szervezetre vonatkozik, amely a szabálysértést észlelte). Függetlenül attól, hogy mely szervezet végzi az eredmények kezelését, illetve folytatja le a meghallgatásokat, a 7. és 8. cikkelyekben foglalt elveket tiszteletben kell tartani, valamint az első rész bevezetőjében meghatározott, és érdemi változtatás nélkül beépítendő szabályok szerint kell eljárni.
17. CIKKELY
ELÉVÜLÉSI IDŐ
A jelen Szabályzatban meghatározott doppingvétség miatt sportoló, vagy más személy ellen eljárás csak a vétség elkövetését követő 8 éven belül indítható.
18. CIKKELY
FELVILÁGOSÍTÁS
18.1 Az alapelv és az elsődleges cél
Az elsődleges cél pedig meggyőzéssel visszatartani a sportolókat a tiltott szerek és tiltott módszerek alkalmazásától.
18.2 A program és kapcsolódó tevékenységek
Minden doppingellenes szervezet tervez, szervez tájékoztató és felvilágosító programokat és figyelemmel is kíséri ezeket. A programoknak legalább a következő témakörökben kell naprakész és pontos tájékoztatást adniuk a résztvevők számára:
• A tiltó listán szereplő szerek és módszerek;
• A doppingolás egészségügyi következményei;
• A doppingellenőrzési eljárás;
• A sportoló jogai és kötelezettségei.
A programok célja erősíteni a sportszellemet annak érdekében, hogy kialakuljon egy olyan doppingellenes környezet, amely alapvetően képes befolyásolni a sportban résztvevők magatartását.
A sportolót segítő csapat köteles felvilágosítani és tanácsokkal ellátni a sportolót a Szabályzat alapján alkalmazandó doppingellenes elvek és szabályok tekintetében.
21. CIKKELY
RÉSZTVEVŐK SZEREPE ÉS FELADATAI
21.1 A sportoló szerepe és feladatai
21.1.1 Ismerjék a Szabályzatnak megfelelően elfogadott valamennyi alkalmazandó doppingellenes irányelvet és szabályt, és annak megfelelően járjanak el.
21.1.2 Vegyenek részt a mintavételen.
21.1.3 A doppingellenesség jegyében felelősséggel járjanak el az általuk elfogyasztott és alkalmazott szerek és módszerek vonatkozásában.
21.1.4 Orvosi csapat tájékoztatassák arról a kötelezettségükről, hogy nem használhatnak tiltott szereket és tiltott módszereket, valamint felelősséggel tartoznak azért, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az általa igénybevett orvosi kezelések nem sértik a Szabályzattal összhangban elfogadott doppingellenes irányelveket és szabályokat.
21.2 A sportolót segítő személyzet szerepe és feladatai
21.2.1 A sportolót segítő személyzet a rá és az általa segített sportolóra alkalmazandó valamennyi, a Szabályzatnak megfelelően elfogadott doppingellenes irányelvet és szabályt ismerje és annak megfelelően járjon el.
21.2.2 Együttműködés a sportoló vizsgálati programjában.
21.2.3 Doppingellenes szemlélet erősítése érdekében éljenek a sportoló értékrendjére és magatartására gyakorolható befolyásukkal.
MEGHATÁROZÁSOK
pozitív vizsgálati eredmény: Laboratóriumból vagy más feljogosított vizsgálati intézményből származó jelentés, amely a mintában tiltott szer vagy annak metabolitját vagy markerét (beleértve endogén anyagok emelkedett szintjét), illetve Tiltott módszer használatát mutatja ki.
doppingellenes szervezet: A doppingellenőrzési folyamat bármely részének kezdeményezésére, végrehajtására vagy kikényszerítésére vonatkozó szabályok elfogadásáért felelős aláíró. Ide tartozik például a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Nemzetközi Paralimpiai Bizottság vagy nagyobb sportesemény szervezője, amely vizsgálatot végez sporteseményein, a WADA, a nemzetközi szövetségek és nemzetközi doppingellenes szövetségek.
sportoló: A doppingellenőrzés szempontjából minden olyan személy, aki (az egyes nemzetközi szövetségek által meghatározott) nemzetközi vagy (az egyes országos doppingellenes szövetségek által meghatározott) országos szinten vesz részt a sportban, valamint minden más a sportban alacsonyabb szinten résztvevő és az országos doppingellenes szövetsége által feljogosított személy. A doppingellenes tájékoztatás és felvilágosítás szempontjából minden olyan személy, aki valamely aláíró, kormány, vagy más a Szabályzatot elfogadó sportszervezet hatálya alatt vesz részt a sportban.
sportolót segítő személyzet: Bármely felkészítő edző, edző, menedzser, ügynök, kisegítő személyzeti tag, tisztviselő, egészségügyi vagy egészségügyi jellegű személyzeti tag, aki a versenysportban részt vevő, illetve arra felkészülő sportoló mellett dolgozik, illetve őt kezeli.
kísérlet: Olyan cselekmény szándékos megkezdése, amely egy jelentős fázis egy doppingvétség elkövetésére vezető cselekménysorozatban. Nem valósul meg ugyanakkor doppingvétség, a vétség elkövetésére irányuló puszta kísérlet esetén, ha a személy azt megelőzően eláll a kísérlettől, hogy a kísérletet egy a cselekményben nem érintett harmadik személy felfedi.
verseny: Minden egyes futam, mérkőzés, játék vagy sportolói egyéni versenyszám. például ilyen az olimpiai 100 méteres rövidtávfutás. Szakaszversenyek vagy más olyan sportversenyek esetén, ahol a díjakat napi vagy más szakaszos jelleggel ítélik oda, a verseny és az sportesemény közötti különbségtételt az adott nemzetközi szövetség szabályai határozzák meg.
doppingvétségek következményei: sportoló vagy más személy doppingvétsége az alábbiakat eredményezheti: (a) Diszkvalifikáció, amely a sportoló versenyen vagy sporteseményen elért eredményeit teszi érvénytelenné, annak valamennyi következményével, beleértve
valamennyi érem, pont, díj elvesztését; (b) eltiltás, amely a sportoló vagy más személynek a 10.9 cikkely szerint a Versenytől vagy más tevékenységtől vagy finanszírozástól történő eltiltását jelenti meghatározott időre; (c) Ideiglenes felfüggesztés: amely szerint a sportoló vagy más személy időlegesen eltiltásra kerül minden Versenyen való részvételtől a 8. Cikkely szerinti (tisztességhez meghallgatáshoz való jog) meghallgatás végső döntését megelőzően.
érvénytelenítés/diszkvalifikáció: lásd doppingvétségek következményeit fent.
doppingellenőrzés: A vizsgálat‐eloszlási tervezést, mintavételt és kezelést, laboratóriumi elemzést, eredménykezelést, meghallgatást és jogorvoslatot magába foglaló eljárás.
sportesemény: Egy meghatározott szabályozó testület (például, Olimpiai Játékok, FINA Világbajnokság vagy Pán‐amerikai Játékok) által lebonyolított egyedi versenyek sorozata.
versenyen történő: a versenyen történő és a versenyen kívüli vizsgálat közötti különbségtétel szempontjából, ha a nemzetközi szövetségek vagy más illetékes doppingellenes szövetségek szabályai eltérően nem rendelkezek, a versenyen történő vizsgálat az a vizsgálat, ahol a sportolót egy adott versennyel kapcsolatban választják ki vizsgálatra.
eltiltás: Lásd doppingvétségek következményei fent.
nemzetközi sportesemény: az a sportesemény, ahol a nemzetközi olimpiai bizottság, nemzetközi paralimpiai bizottság, nemzetközi szövetség, jelentős sportesemény szövetség vagy más nemzetközi sportszervezet a sportesemény szabályozó testülete, vagy ő jelöli ki a sportesemény szakmai tisztviselőit.
nemzetközi szintű sportoló: Az a sportoló, akit egy vagy több nemzetközi szövetség kijelölt egy nemzetközi szövetség jegyzett mintavételi csoportjában való részvételre.
nemzetközi követelmény: A Szabályzat végrehajtását segítő WADA által elfogadott standard. A nemzetközi standardnak (szemben más alternatív standardokkal, gyakorlattal vagy eljárással) történő megfelelés esetén fennáll a vélelem, hogy a nemzetközi standard hatálya alá tartozó eljárások megfelelően kerülnek végrehajtásra.
marker: Olyan összetétel vagy összetételek, illetve biológiai paraméterek csoportja, amely jelzi a tiltott szerek vagy tiltott módszerek használatát.
származék: Bármely biológiai átalakulási folyamat során képződött anyag.
kiskorú: Az a természetes személy, aki a lakóhelye szerint illetékes jog alapján a nagykorúságot nem érte el.
nemzeti doppingellenes szervezet: Az egyes országok által kijelölt szervezetek, amelyek országos szinten az elsődleges joghatósággal és kötelezettséggel rendelkeznek a doppingellenes szabályok elfogadására és végrehajtására, mintavételek irányítására, vizsgálati eredmények kezelésére, valamint a meghallgatások lefolytatására.
országos sportesemény: Nemzetközi és országos szintű sportolók részvételével szervezett sportesemény, amely nem nemzetközi sportesemény.
előzetes értesítés nélküli: Doppingellenőrzés, amely előzetes értesítés nélkül végeznek a sportolón és ahol a sportolót egészen az értesítés időpontjától a mintavétel folyamán figyelemmel kísérik.
vétkesség vagy gondatlanság hiánya: A sportoló igazolja, hogy se nem tudta, se nem sejtette, illetve nem tudhatta vagy sejthette a legnagyobb körültekintés mellett sem, hogy tiltott szert vagy tiltott módszert használt, illetve alkalmazott.
súlyos vétkesség vagy gondatlanság hiánya: A sportoló igazolni tudja, hogy vétkessége, illetve gondatlansága az összes körülmény tükrében, valamint a vétkesség és gondatlanság szempontjait figyelembe véve nem volt jelentős a doppingvétség szempontjából.
versenyen kívüli: nem versenyen történő doppingellenőrzés.
résztvevő: Bármely sportoló, vagy sportolót segítő személyzet tagja.
személy: Bármely természetes személy, illetve szervezet vagy más entitás.
birtoklás: Tényleges fizikai birtoklás, vagy vélelmezett birtoklás (amely csak akkor kerülhet megállapításra, ha a tiltott szer/módszer, vagy az a helyiség, ahol a tiltott szer/módszer megtalálható a vádolt személy kizárólagos ellenőrzése alatt állt); ugyanakkor ha a tiltott szer/módszer, vagy az a helyiség, ahol a tiltott szer/módszer megtalálható a vádolt személy kizárólagos ellenőrzése alatt nem állt, a vélelmezett birtoklás csak akkor kerül megállapításra, ha tudott a tiltott szer/módszer létezéséről és rendelkezni szándékozott vele. Ugyanakkor nem állapítható meg doppingvétség a puszta birtoklás ténye alapján, amennyiben a személy a doppingvétségről történő bárminemű előzetes értesítését megelőzően egyértelmű lépéseket tett igazolva, hogy a birtoklásról lemondott.
tiltó lista: A tiltott szereket és tiltott módszereket meghatározó lista.
tiltott módszer: A tiltott listán szereplő bármely módszer.
tiltott szer: A tiltott listán szereplő bármely szer.
ideiglenes meghallgatás: A 7.5 cikkely szempontjából az a gyorsított rövidített meghallgatás a 8. cikkely (Tisztességes meghallgatáshoz való jog) szerinti meghallgatás előtt, amely során értesítik a sportolót a felmerült doppingvádról és lehetőséget biztosítanak részére az írásbeli vagy szóbeli nyilatkozattételre.
ideiglenes felfüggesztés: Lásd Következményeket fent.
nyilvánosan közzétett vagy nyilvánosan jelentett: A nagy nyilvánosság, vagy a 14. cikkely szerinti előzetes értesítésre jogosultakon túl, más személyeknek adott tájékoztatás.
nyilvántartott vizsgálati csoport: Az egyes nemzetközi szövetségek és országos doppingellenes szervezetek által külön meghatározott élsportolói csoportok, akik a nemzetközi szervezet vagy szövetség vizsgálat‐eloszlási terve alapján versenyen és versenyen kívül történő vizsgálatokra kötelesek.
minta: Bármely doppingellenes ellenőrzési céllal gyűjtött biológiai anyag.
manipuláció: Nem megengedett cél érdekében vagy nem megengedett módon végrehajtott bármely módosítás; nem megengedett befolyásolás; eredmény megváltoztatása, vagy természetes folyamat meggátolása céljával végzett nem megengedett beavatkozás.
célzott vizsgálat: A sportolók vizsgálatra történő kiválasztásának az a formája, amikor egy meghatározott időpontban, meghatározott sportolók vagy sportolók csoportja nem véletlenszerűen kerül vizsgálat céljából kiválasztásra.
csapatsport: Az a sportág, amelyben megengedett a játékosok cseréje a verseny alatt.
vizsgálat: A doppingellenőrzési folyamat része, beleértve a vizsgálateloszlás tervezést, a mintavételt, a mintakezelést és a minták laboratóriumba történő szállítását.
üzérkedés: Tiltott szer vagy tiltott módszer közvetlenül vagy harmadik személyek útján a sportolónak történő értékesítése, átadása, juttatása, küldése, kézbesítése, kiadása, kivéve, ha a tiltott szer értékesítése vagy átadása valóban és szabályszerűen a gyógykezelés céljával történik (orvosi személyzet vagy más sportolót segítő személyzet tagjának nem minősülő személy által).
használat: Tiltott szer vagy tiltott módszer alkalmazása, fogyasztása, injekció útján történő beadása, vagy bármely módon történő felhasználása.
WADA: Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (World Anti‐Doping Agency).
Budapest 2006.január 01.
Magyar Ökölvívó Szakszövetség Elnöksége.